A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

A-szekció - Szigetvári György: Mi lesz veletek somogyi falvak ?

SZIGETVÁRI GYÖRGY: MI LESZ VELETEK SOMOGYI FALVAK? „S figyelmeztetnek a vidékek, ahogy lapozom sorra, a városok körül leszálló porban üres falvak hallgatnak elnémulva. Öregek, vének motoszkálnak csak. Az ipar vendégmunkásait falun, tanyán fölszedik hétfőn a távolsági járatú utak. Sorsukról megrázó olvasmány hazám." (Serfőző Simon) Korunk robbanásszerű városfejlődése, mely az egész országot jellemzi, Somogy megyében is erőteljesen érezteti hatását. Megyénk településhálózatának szerkezete és településeinek arculata az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott. A következőkben elsősorban a legfontosabb demográfiai mutatók segítségével próbáljuk meg érzékeltetni e változások nagyságrendjét, jelentőségét és kihatásait. A felszabadulás utáni politikai változást követő társadalmi változások a településhálózatban éppen az elmúlt húsz évben okoztak igen jelentős menynyiségi és minőségi átalakulást. Somogy megyében az elmúlt évtizedekben nagyarányú városokba irányuló népességvándorlás zajlott le: 1950-ben a mai öt somogyi város területén 72 ezer fő élt, a megye népességének 20%-a, 1960ban 88 ezer fő (24%), 1970-ben 107 ezer fő (30%), míg 1980-ban 131 172 fő (36,4%), Ez idő alatt a megye népessége alig változott, 360 000 fő körül ingadozott, az 1980-as statisztika szerint 359 666 fő volt. Megállapítható, hogy a megyében a már említett városok és a városiasodé nagyközségek (Boglárlelle, Csurgó, Fonyód és Tab) létszámgyarapodása alapításuktól kezdve szinte töretlen. Megyénk 232, távlatban is községi jogállású települése esetében más a kép. Ezek országos viszonylatban „kis" községek, hisz a legnépesebb, Nagybajom lakosszáma is 4000 fő alá esett.