A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

A-szekció - Németh Lajos: A szocialista átalakulás demográfiai hatásai Zala megyében

I NÉMETH LAJOST

) A SZOCIALISTA ÁTALAKULÁS DEMOGRÁFIAI HATÁSAI ZALA MEGYÉBEN A szocialista átalakulásnak a dunántúli településekre gyakorolt hatásáról elhangzott érdekes, figyelemfelkeltő előadáshoz demográfiai nézőpontból szeretnék kapcsolódni. A szocialista átalakulással a társadalmi—gazdasági élet eddig soha nem tapasztalt fejlődése meghatározta a népesség demográfiai magatartását, mobilitását, korstruktúráját, társadalmi szerkezetét, reprodukcióját. Ezek a folyamatok Zala megyében az országostól eltérően, az iparosodás későbbi indulása miatt csak az 1960-as évektől gyorsultak fel és a népesség nagyobb hányadát érintették, mint országosan. Ebben közrejátszott egyrészt a megye kifejezetten egyoldalú mezőgazdasági jellege, az ezzel járó mobilizáció magas aránya, másrészt az aprófalvas térszerkezet, ami igen hiányos funkcióhálózatával — alacsony eltartó képességével — az átlagosnál erőteljesebben hatott elsősorban a népesség területi átrendeződésére. A népesség mozgását kiváltó főbb okok Zalában is — a mezőgazdaság szocialista átszervezése, — a szocialista iparosítás voltak. Zalában az ipari termelőerők aránytalan területi elhelyezése a népességet a városhiányos térségek miatt a munkahelyszegény területekről a fejlettebbek felé orientálta. Gyakorlatilag egyirányú az agrártérségekből az ipari — iparosodó —• térségek felé való vándorlás. Ez kezdetben a megyén kívülre, majd a két városba irányult. Az elvándorlások negatív módon érintették a faluhálózatot. Zalai példán szemléltetve; Az 500 Az 1000 főn aluli községek aránya, % 1960-ban 37,0 69,3 1981-ben 50,2 79,3 Gyakorlatilag az aprófalvak még inkább elaprózódtak és foglalkozásilag homogénné váltak. (Az intézmények elköltöztek.) Egyidejűleg 1960—1980. között mintegy 36 ezer fő volt a községek vándorlási vesztesége. Ez az irányzat azon-