A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

E-szekció - Bíró Friderika: A paraszti életmód Délnyugat-Dunántúlon az

GIMES BALÁZS ÖSSZEFOGLALÓJA AZ E-SZEKCIÓ MUNKÁJÁRÓL A néprajz, népi gazdálkodás, népélet szekcióban folyó munkával kapcsolatban engedjék meg, hogy egy talán szubjektívnek ható megállapítással kezdjem az összefoglalást. Színvonalát tekintve kiemelkedő munkának lehettünk a tanúi ami rendkívüli vitakészséggel párosult. A vitaindító előadást Andrásfalvy Bertalan tartotta „A település és népi gazdálkodás történelmi változásai a Dél-Dunántúlon" címmel, adatait elsősorban a Duna mentéről, tehát Tolna és Baranya megyéből vette, mondanivalójának lényege azonban az egész Dunántúlra érvényes. Ügy vélem, hogy a néprajztudomány minden szakterületén továbbgondolásra érdemes, amit itt az előadás során hallottunk. Röviden miről is volt itt szó? Egy-egy gondolatot emelnék ki: beszélt a táji munkamegosztásról, továbbá arról, hogy az úrbéri rendelkezések hogyan torzítják el a korábban kialakult gazdasági fejlődést. Például a communitas eredetileg közösen használja az erdőt, a legelőt a földesúrral, ezek a korlátozó rendelkezések azonban elnyomorítják a jobbágyságot, elfordítják a további fejlődés irányát. Mindezekből logikusan következik annak a magyarázata, hogy a születésszabályozás oka is — a kezdetét tekintve — valahol itt keresendő, hiszen nem a jobbágyfelszabadítással áll kapcsolatban, annál sokkal korábban megkezdődött. Egy olyan gyakorlatnak minőségi átalakulásáról beszélhetünk, amit a magyarság évszázadokon át ismert és gyakorolt ami a szakirodalomba egyke, vagy egyke-kérdés néven vonult be. De felvetődik és magyarázatot kap az a jelenség is, hogy például a múlt században lezajlott gyapjúkonjunktúra idején a dunántúli területek, a paraszti kisüzemek miért nem tudnak bekapcsolódni a konjunktúrába, úgy mint például az alföldi mezővárosok polgárai. A főelőadáshoz közvetlenül csatlakozott Kerecsényi Edit: Az erdő szerepe a parasztság 18—19. századi gazdálkodásában című korreferátuma, amely mondhatom, hogy teljes egészében szinkronban volt a korábban elhangzottakkal és adatai a főelőadás mondanivalóját támasztották alá. A következő korreferátumban Petánovics Katalin egy Festetics birtokon lévő Zala megyei zsellérfalu — Vállus — mintegy 150 éves fejlődését mutatta be, olyan adatokkal szolgálva, amelyek más területeken — például a Hegyháton — végzett kutatások során is előkerültek. A következő referátumot Knézy Judit tartotta „Gazdasági változások Belső-Somogyban a 19. század második felében" címmel. Egy olyan műhelymunkának lehettünk a tanúi, amely az adott területen lezajlott fajtaváltást, az árutermelésbe való bekapcsolódást ismertette meg velünk.