A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)
A-szekció - Kovács Katalin: Falutípusok a Dunántúlon
A háztartásstruktúrára készült faktoranalízis nyomán előállt faktorokból három: — a családháztartások gyermekekben való gazdagsága szerint, — a családháztartások számossága szerint, — a családháztartások polarizáltsági foka szerint mérő faktorok; A demográfiai adatokra készült faktoranalízisek nyomán keletkezett faktorokból kettő: — a népesség számossága szerint, — a népesség korstruktúrája szerint és Az ingázás faktoranalízisből született faktorokból egy: — a bejárók száma szerint mérő faktor. Az így jellemezhető főkomponensekkel végzett cluster analízis eredményeit az alábbiakban foglalhatjuk össze: A kapott kilenc csoportot (10 csoportos elemzést végeztünk, de Dorog erőteljes ipari központ jellege miatt külön csoportot képez, vagyis nem sorolódott csoportba) 3 főcsoportba sorolhatjuk, melyeken belül az egyes sajátosságok több esetben földrajzilag (megyénként) is elkülönülő fokozati különbségei szerint rendezhetők el az alcsoportok. A legszélesebb lehetőségekkel rendelkező sokszínű településektől az ellenkező véglet felé haladva a következő csoportok különíthetők el: I. Központi funkciójú falvak csoportja (185 község, a vizsgált községek 45%-a.) Jellemzi e csoportokat az infrastrukturális viszonyok fejlettsége, s az ezzel szorosan együttmozgó jelenség: a szellemi és ipari foglalkoztatottaknak a falvak átlagához képest magas aránya. Ugyanakkor a szövetkezeti mezőgazdaságban dolgozók tekintetében nem jellemzi a másik szélsőség az alcsoportokat: e tekintetben a középmezőnyhöz sorolódnak. Az alcsoportok: íj A. Baranya, Zala, Fejér, Komárom és Tolna megye alsófokú központjai és az utóbbi 3 megye más, kedvező helyzetű falvai. (Az ide tartozó 34 település közé sorolódott a baranyai falvak 5, a Zala megyeiek 6, a Tolna megyeiek 19, a komáromiak 29, a Fejér megyeiek 44%-a.*) Az infrastrukturális ellátottság tekintetében ez a legfejlettebb csoport. Jellemző a polarizálódott lakásállomány: a régi, kislakásos, telepszerű, nem magánépítkezések és a nagylakásos parasztpolgári, valamint az újabb családiházas építkezés következményeként. Kiegyensúlyozott a háztartásszerkezet, a korstruktúra kedvező képet nyújt. Itt a legmagasabb a szellemi munkakörökben és az iparban foglalkoztatottak aránya. L'B. Mikroközpontok Baranya, Tolna, Somogy és Komárom megyében. (A 63 település közé Baranyából a falvak 22%-a, Somogyból 25%-a, Komáromból 29 u /o-a, Tolnából 38%-a sorolódott.) A „B" csoport lakásállománya az előző alcsoporténál rosszabb, de a falvak átlagánál lényegesen jobb infrastrukturális helyzetű, s nagyságát tekintve vegyes összetételű. A bekerült községek a középfalvakhoz sorolhatók pozitív elő*Csak a 10%-on felüli bekerülést jelöljük a továbbiakban.
