A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

A-szekció - Kovács Katalin: Falutípusok a Dunántúlon

KORREFERÁTUMOK KOVÁCS KATALIN: FALUTIPUSOK A DUNÁNTÚLON \ Az 1981—85-ös tervidőszakban az MTA Dunántúli Tudományos Intézeté­ben falusi térségekre vonatkozóan indult egy szociológiai vizsgálat, melynek keretében különböző típusú falvak vizsgálatát tűztük ki célul a szociológia intenzív módszereivel. Tekintve, hogy az efféle módszerek alkalmazása technikai és financiális okokból kizárja a magas elemszám bevonását, így vizsgálati terepeink kivá­lasztása előtt törekedtünk arra, hogy a lehető legtöbb vonatkozásban gyűjt­sünk össze az elmúlt 20 évre vonatkozóan olyan változókat, melyeknek több­változós, matematikai módszerekkel történő elemzése lehetővé teszi a falvak típusokba sorolását, s ezáltal az egyes kutatópontokon folytatott vizsgálat ered­ményeinek meghatározott körben érvényes általánosíthatóságát. Mivel célunk elsősorban a mintavétel árnyalása volt, „megelégedtünk" a teljes sokaság, azaz a Dunántúl összes településének a jelzett intervallumra vonatkozó statisztikai adatok szerint történő feldolgozása helyett a városok összességének és a falvak véletlen mintavételi eljárással vett 25%-os repre­zentációjának elemzésével. A városoknak, mint igen lényeges vonatkoztatási pontoknak a bevonására volt szükség, hiszen nagyon is eltérő lehet egy-egy község, vagy községcsoport helyzete attól függően, hogy milyen típusú, fejlettségű város szűkebb, vagy tágabb környezetében fekszik. Más oldalról a falvak reprezentatív szerepeltetésével kapcsolatos „meg­elégedettségünket" anyagi nehézségek is motiválták. Tekintve, hogy a kuta­tásnak ez a szakasza még nem zárult le, csak részeredmények közlésére vál­lalkozom: nevezetesen az 1980-as adatok feldolgozása során nyert egyes ta­pasztalataink interpretálására. 1980-ra a megyei népszámlálási kötetekből vett adatok alapján 9 megyére vonatkozóan 76 változóval kezdtük meg az elemzést, mely változók 5 temati­kus csoportot alkotnak: 1. a demográfiai adatok, 2. a lakásállományra vonatkozó adatok, 3. a foglalkozási szerkezet mutatói,

Next

/
Oldalképek
Tartalom