A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

E-szekció - Kerecsényi Edit: Az erdő szerepe a zalai parasztság XVIII—XIX. századi gazdálkodásában

KORREFERÁTUMOK KERECSÉNYI EDIT: AZ ERDŐ SZEREPE A ZALAI PARASZTSÁG XVIII—XIX. SZÁZADI GAZDÁLKODÁSÁBAN A zalai parasztság életében még századunk első felében is nagy szerepet játszott az erdő, hisz a mezőgazdasági és házi eszközök, szerszámok egy részét a hosszú téli hónapokban számos gazda maga állította elő, s tüzelőként is fát használt. De nélkülözhetetlenek voltak az erdő adta javak a parasztság táplálkozásában, a jószág takarmányozásában és a népi gyógyászatban is, a fakitermelés pedig sokaknak jelentett megélhetést. A XVIII—XIX. században még fokozottabb volt az erdő és a fa szerepe a nép életében. Sőt: az erdő, a fa haszna mellett a parasztság megélhetésének alapját képezte a letermelt erdő talaja, az irtásföld is, melynek révén a gyorsan szaporodó lakosság új és új szántókhoz, rétekhoz juthatott. Ahogy zsugorodtak azonban a falvakat körülölelő erdők, úgy korlátozta mind több rendelet és törvény a parasztság által addig szabadnak tartott faizási azaz erdőhasználati jogot. 1762-ben a Bedekovics Antal elhunyta utáni határmegállapítás alkalmával pl. így vallott erről az egyik jobbágy: „Itt laktában mind urak és lakosok ... a földeket, réteket, kaszálókat minden háborgatás nélkül bírták, úgy voltak és éltek, az Erdőket faizták, makkoltatták, és tetszések szerint mind hasznát vették; és az Czerina nevezetű Erdőt is mindenkor magányosan makkoltatták, faizták ... "* Az erdőket védő törvényekre azonban nagy szükség volt, mert a XVIII. században temérdek fa esett az oktalan rablógazdálkodás áldozatául. Közülük a legelső Mária Terézia 1769-ben kibocsátott erdőrendtartása, mely 55 pontban foglalta össze az erdővel kapcsolatos elvárásokat. Ennek szellemében rendelte el 1771-ben a Helytartótanács, hogy a földesurak csak tető, ajtó és ablak készítésére adjanak jobbágyaiknak épületfát, a házak falát azonban más anyagból építsék.

2 Hogy e rendeletnek nem lett sok foganatja, azt bizonyítja, hogy még a felszabadulás idején is számos boronaház és gazdasági épület állt megyénkben. 1 Zala Megyei Levéltár (a továbbiakban ZML) Inquisitiones Magistratuales 1762. Fasc. 61. No. 50. 2 ZML, Közgyűlési iratok 1770. júl. 23., 1771. szept. 4.