A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)
D-szekció - Hörcsik Richárd: A településszerkezet és egy felekezet iskolahálózata közötti összefüggés néhány módszertani kérdése
HÖRCSIK RICHÁRD: A TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS EGY FELEKEZET ISKOLAHÁLÓZATA KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS NÉHÁNY MÓDSZERTANI KÉRDÉSE Halász Imre és Kotnyek István korreferátumaiban kitűnő összefoglalását hallhattuk: a településszerkezet hogyan határozza meg a kisiskolák életét és működését. E problémakört egyetlen felekezet, a református egyház kisiskoláira szűkítve, annak iskolahálózatát vizsgálva, a településszerkezeten túl szükséges az iskolarendszer egyházigazgatási alakulására rámutatni. Hiszen egy felekezet iskolarendszerét a településhálózat mellett egyházigazgatási beosztása határozza meg. Ezzel kapcsolatban néhány újabb szemponttal szeretném elősegíteni a címben is megemlített kutatási témát. Első kérdésem: a dunántúli településszerkezet mennyire befolyásolta a református egyházigazgatást? A dunántúli református egyházkerület iskolahálózatának sajátossága: a filialis iskolák. Ez annak a ténynek a függvénye, hogy a reformátusok nem egy tömbben (mint a Tiszántúlon), hanem szórtan, kisebb szigetekben élnek. Sok a leányegyházközség. Az aprófalvas településszerkezet elősegíti a filialis eklézsiák létrejöttét, ami pedig természetesen a filialis iskolák alakulásának fontos egyházigazgatási előfeltétele. Vizsgálódásaink során látnunk kell, hogy a Dunántúlon az egyházkerületben, egyházmegye és egyházmegye között lényeges eltéréseket találunk; akár a gyülekezetek számában akár a kisiskolák területi elhelyezkedésében: például ha Baranyát és az Őrséget hasonlítjuk össze, szembetűnő az eltérés! A református iskolahálózat sajátosságainak, a településszerkezet és egyházigazgatás mellett, van egy harmadik determinánsa: az a történeti folyamat, amit legjobban a reformáció és az ellenreformáció eseményeiben érzékelhetünk. Ebből adódik második kérdésem: mennyiben befolyásolta a református iskolahálózat területi kialakulását a politikai hatás, például az ellenreformáció? A „jus patronatus" alapvetően hozzájárult a protestánsok dunántúli szórt iskolarendszerének kifejlődéséhez. Tudniillik az ellenreformáció erősödésével nagyon sok iskolapatrónus nemes és főnemes tért vissza a katolikus hitre. Ez pedig azt eredményezte, hogy az általuk támogatott és már protestáns szellemben működő kisiskolák, sorra megszűntek, vagy az önállóság nehézségeiben lassan elsorvadtak. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy a
