A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

D-szekció - Sipos Csaba: A Kaposvári Megyei Könyvtár kiadói tevékenysége a megye művelődéstörténeti kutatóinak segítésére

kötet címleírását tartalmazza, a lelőhelyek (múzeum, levéltár, könyvtár) pontos feltüntetésével. A vaskos kiadvány egyrészt azt példázza, hogy viszonylag milyen gazdag a három nagy megyei közgyűjtemény helyismereti könyvanyaga. Másrészt arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a kutatók számára egyre nélkülözhetetlenebbek a több intézmény anyagát összevontan feltáró kiadványok. 1981-ben, 70. születésnapja tiszteletére látott napvilágot a Somogyi bibliográfiák sorozatban a Takáts Gyula bibliográfia, amely biográfia is egyben. A lehető legrészletesebben öleli fel mindazt, amit egyik legnevesebb, ma élő költőnk írt, alkotott, a róla szóló színes, izgalmas tanulmányok adataival együtt. Még egy — jelenleg a sokszorosítás stádiumában álló — kiadványról szeretnék itt szólni, amely a tervek szerint szintén a Somogyi bibliográfiák sorozatban jelenik meg, 1985-ben. Ez a Somogy vármegye című napilap repertóriuma, amely az MKP megyei lapjának 1945—1948-ig terjedő időszakát dolgozza fel négy nagy fejezetben (természetesen számos alfejezettel): Politikai és társadalmi élet — Gazdasági élet — Művelődésügy — Sport. Ez a tervezett kiadványunk, akárcsak a Könyvek Somogyról, a társintézmények együttműködésének szép eredménye. Munkánk során a Kaposvári Megyei Könyvtár anyagán kívül támaszkodhattunk a Somogy Megyei Levéltár és a megyei pártarchívum gyűjteményeire is. A repertórium 5515 tételt tartalmaz, részletes mutatórendszerrel. Felmerülhet a szekcióülés résztvevői részéről, hogy mennyiben érintik az elmondottak a tanácskozás fő témáját — azaz az aprófalvak település- és társadalomtörténeti kutatásának problémáit — s ezen belül a művelődéstörténeti szekcióban elhangzott kérdésköröket. Ügy érzem, nagyon szorosan, nagyon folyamatosan kapcsolódnak mindkettőhöz. Mindenekelőtt azt kell látnunk, hogy nemcsak a kaposvári, hanem más megyei könyvtárak is egyre átfogóbban fejlesztik helyismereti gyűjteményüket és nemcsak a dokumentumok (könyvek, kéziratok, periodikumok, mikrofilmek, aprónyomtatványok, térképek, képek) soféleségével. A korszerűsödő helyismereti gyűjtemények tájtörténeti egységgé is válnak egyben, ahol az anyag megfelelően csoportosítva és feltárva válik a múltban búvárkodók számára közkinccsé. Az országos honismereti akadémiáknak évek óta egyik fontos témája a községi adat- és dokumentumtárak felállítása és fejlesztése. Ezt a hatalmas munkát csak sokfajta tudományág szakembereinek eredményes együttműködése valósíthatja meg. (Ahogy ezt dr. Kanyar József részletesen kifejtette Aprófalvak, mi lesz veletek? című, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1983. január 28-i ülésén elhangzott felszólalásában.) Ebben az együttműködésben nagy szerep hárul a könyvtárakra is a helyismerettel foglalkozó dokumentumok gyűjtésében és feltárásában, a kutatómunka segítésében. Eddig elsősorban azokkal a kiadványokkal foglalkoztunk, amelyek a Kaposvári Megyei Könyvtár helytörténeti anyaga feltárásának eredményei. Ezek felsorolása mellett azonban nagyon fontosnak tartjuk a helyismereti könyvtárosok és a megye honismereti aktivistái közötti, egyre élőbbé váló kap-