A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)
D-szekció - L. Szabó Tünde: A Somogy megyei falvak műemléki problémái
GULYÁS JÓZSEF: REGRESSZÍV TENDENCIÁK A KISTELEPÜLÉSEK KULTURÁLIS ÉLETÉBEN Korreferátumom címe és mondandóm nem vonja kétségbe és nem kívánja cáfolni azokat a sikereket, amelyeket a hazai kulturális forradalom eredményeiként szoktunk fölsorakoztatni, csupán azon jelenségek egynémelyikére utal, amelyek a régió településhálózatának átrendezése, a vidéki ipartelepítés, a koncentrált infrastrukturális beruházások, általában tehát az urbanizációs folyamatok közepette beárnyékolják a kistelepülések szellemi, kulturális életét. A kultúra fogalmának tágabb értelmezéséből és szemléletéből adódó kötelezettségem alól egyedül a rendelkezésemre álló rövid idő menthet fel, jól lehet, éppen a szóbanforgó problémakör indokolná, hogy a közművelődés csatornarendszerén átszivárgó, úgynevezett „szellemi kultúrán" túl az anyagi és szociális kultúra problémáira is utaljak. Tehát mindazon tényezőkre, amelyek az emberi szabadság kiteljesedését szolgálva életszervező elemként épülnek be az anyagi termelés (a fogyasztás és csere), a társadalom- és közösségalakító cselekvés folyamatába, a mindennapi praxisba. A korszerű társadalomfejlesztési stratégiákból általában kiolvasható, hogy adott korban a gazdaságnak menynyi és milyen kultúrára van szüksége, ám az is gyakori, hogy a gazdaság és a kultúra fejlődési ütemében zavarok keletkeznek, s a két szféra összhangját nem kívánatos jelenségek akadályozzák. Városaink és falvaink gazdasági fejlődési ütemében ugyancsak számos olyan ellentmondás érzékelhető, amely a kulturális szférában különösen szembetűnő. A terület- és településfejlesztési tervek — miközben átrajzolták Dél-Dunántúl gazdasági térképét —• nagyjából a szellemi kultúra fejlődési irányvonalait is kijelölték: korszerű városi kulturális infrastruktúrát teremtettek és ezzel szemben elhanyagolták, stagnálásra, visszaesésre kárhoztatták a falvak, s különösen a kistelepülések kulturális életét. Az iparfejlesztés központosítása következtében Pécs és Kaposvár például megyéjük összes iparán belül a foglalkoztatottaknak közel 60 százalékát, Zalaegerszeg és Nagykanizsa együttesen 74 százalékát koncentrálja. 1 Az iparfejlesztés, miközben a régió városaiban viszonylag magas szintű infrastruktú1 Településhálózat. II. Országos és megyei összefoglaló adatok KSH Budapest, 1977. 1977. 14. o.
