A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)
D-szekció - Halász Imre: Településszerkezet és iskolahálózat Zala megyében a Bach-korszak elején
helységek népességéhez képest, nagyobb és kisebb iskola épületeket bírnak, — mindeddig az idejig erejűkhez mérve, még a legkisebb népességű helységek is tartottak iskola Tanítókat, iskolákat építettek, ezek fenntartására járásomban egy egy földes úr sem járult egyesleg, mivel Jus patronatus alatt ezek nem állottak. A magas kormány rendeletét ezek tiszteletben fogják tartani, — utasítván iskolájukat a gyermekek számához fogják idomítani, — egy protestáns helységben fenn létez azon szokás, hogy a gyermekek a mester szobájára lennének szorítva, külön iskola szobában tanulnak — Köveskál, Kővágóőrs, B.füred intézkedni fog, hogy mint a férfi, mint a lány gyermekek számára külön szobát építessenek, ez Kővágóőrsön már életbe is lépett". 13 Az izraelita népiskolák esetében megint más helyzet állt elő. Azokban a helységekben jött létre izraelita felekezeti iskola, ahol a szülők meg tudták fizetni a tanítót, aki rendszerint minden előképzettség nélkül, saját lakásán oktatta a számolást, betűvetést és a vallást. Ám itt külön ki kell emelni Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely és Tapolca izraelita iskoláit, melyek az itt lakó kereskedő szülők gazdagsága folytán rendkívül színvonalas iskolák voltak; Zalaegerszegen pedig egyszerre négy (!) magániskola is működött. 16 Ezzel a rendszerrel elérték azt, hogy 1098 iskolaköteles (6—13 éves) gyerek közül 794 valamilyen oktatásban részesült, ez az izraelita vallású gyermekek 72,31%-a. Néhány faluban tanító hiányában nem folyt tanítás, de voltak olyan helységek is, ahol egy vagy két gyerekhez is fogadtak tanítót. Nem volt ritkaság az olyan iskola, ahova 10 tanulónál kevesebb járt — ám valamennyien rendszeresen. 17 összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy a településszerkezet mind a négy felekezet esetében meghatározta az intézményhálózat kialakulását, de mindenekelőtt a döntő többségben lévő katolikus felekezetét, hiszen a kisebbségi egyházaknál a népesség megoszlása is nagyobb jelentőséget kap. Ám a XIX. század közepén fennálló iskolahálózat az, amelyre a kiegyezés után az Eötvös-féle népoktatási törvényt követően ráépülhetett a kiteljesedő, polgári kori közoktatási szakigazgatás modern intézményrendszere. 15 ZML. IV. 151. 1852. X. B. 412. 16 HALÁSZ Imre: Zala vármegye izraelita elemi iskolái 1849—1853. (In.: Zalai Gyűjtemény 18. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból 1982—83. Zalaegerszeg, 1983.) 227—241. p. 17 Uo.
