A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)
D-szekció - Kotnyek István: Településszerkezet és alsófokú iskolahálózat Zala megyében
sódörgicse) mindegyikben volt iskola. 11 Ha az iskolákat a megye térképein jelölnénk, úgy azt tapasztalnánk, hogy a Principálistól keletre eső területek iskolasűrűsége lényegesen nagyobb az ettől nyugatra eső területekénél. Megjegyezzük, hogy e területen a Balatonfüredi járást kivéve lényegesen magasabb az egy településre jutó lélekszám, mint a megye nyugati részén. összehasonlítva a régió többi megyéjével, az induláskor a legkedvezőtlenebb a helyzet Zala megyében volt. 1777-ben 1 mezővárosra 1 tanító, 1 községre (a népesebb pusztákkal együtt) pedig 0,27 tanító jutott, az országos átlag ezzel szemben 0,47, a dunántúli megyéké pedig 0,52. 12 A fejlődés a későbbi években is elég mértéktartó és a már említett nyugati területeken az átlagosnál is kevesebb iskola létesült, a pákai körzetben pl. csak Náprádfán és Gutorföldén. 13 Jelentősebb számban állítottak fel filiális iskolákat Nagykanizsa környékén. (A gelsei körzetben pl. Gelseszigeten és Újudvaron, a hahotában Kacorlakon, a homokkomáromiban Németszentmiklóson, a merenyeiben Csapiban, Zalaújlakon és Garaboncon. Ví A reformkor ismételten nagyobb figyelmet irányított az oktatásügyre. A Zala megyei vezetés 1836. augusztus 8-án megalakította A Nép Nevelésére Felügyelő Választmányt. A választmány munkaprogramjában a valamennyi iskolára kiterjedő vizsgálat szerepelt, az első helyen azzal a céllal, hogy felmérje a megye helyzetét és ezek után kidolgozza a fejlesztés legfontosabb irányait. A vizsgálat során a legfontosabb feladatnak a népiskolai hálózat bővítését és a tanítás színvonalának emelését tartották. A falusi iskoláztatás szorgalmazásán túl tanítóképző létesítését vették tervbe. la Az iskolahálózat, ha mérsékelten is, bővült, ennek ellenére az induláskori hátrányt nem sikerült behozni. A főbb mutatók tekintetében még mindig elmaradt a megye. Jelzik ezt a következő adatok, 1869-ből. 10 Zala Veszprém Somogy Orsz. átlaj Egy iskolára jutó lakos 1006 724 786 997 tanköteles 177 126 121 173 iskolába járó 85 83 73 86 Iskolába járók %-a 48,26 66,28 60,37 49,85 Az 1868-as népoktatási törvény életbe lépésekor 331 iskola volt a megyében és ez bizony kevésnek bizonyult. A törvény egyik legfontosabb célja a tankötelezettség megvalósítása volt. Ennek eléréséhez elsősorban a tankötelesek számának megfelelő mennyiségű iskolát és tantermet kellett biztosítani. 11 Magyar Országos Levéltár Helytartótanácsi lt. Consor. Prov. Par. et Ludimag. 1977. R. sz. A. 100. és A. 110. a felsorolt községek. Első magyarországi népszámlálás. Zala m. — a felsorolt közs. 250—271. 1. 12 BEND A Kálmán : Az iskolázás és az írástudás a dunántúli parasztság körében a XVIII. sz. második felében. MTA PAB és VEAB Értesítője. A Dunántúl településtörténete H/2. 1767—1848. Pécs, 1977. 33. 1. 13 Alsófokú okt. Zala. 43. 1. H Uo. 15 Uo. 52. 1. 16 11. o. 81. és 96—97. 1.
