A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)
C-szekció - Pálné Kovács Ilona—Rechnitzer János: A vonzáskörzetek hierarchiájának és társadalmi—gazdasági szerkezetének modellezése
befolyásolása. Nem kívánjuk elválasztani a centrum és környezetének kapcsolati rendszerében a materiális, tárgyiasuló áramlásokat, és az azokat kísérő, megelőző, vagy követő informális, szabályozó folyamatokat. A kutatás első fázisában a centrum és környezete kapcsolatrendszerének feltárásában, a diagnózisnak 1 nagy figyelmet kell szentelnünk, s ez képezi a második meghatározó módszertani szempontunkat. A kapcsolatok többsíkú és részletes feltárásával pontosan le kell írni, mind az egyes folyamatok esetében, mind a szabályozás jelenlegi rendszerében azokat az összefüggéseket, amelyek az adott társadalmi—gazdasági feltételek között jellemzik és meghatározzák a centrum és a vonzáskörzetek kapcsolatrendszerét. Csak az átfogó diagnózis adhat segítséget egy fejlődési modell kidolgozásához, csak a részletes helyzetelemzés segítheti elő a folyamatok és kapcsolatok előrejelzéseit és egy harmonizáltan működő centrum-vonzáskörzet egységes rendszerének a kialakítását. A két tudományági megközelítés és a jelenségek, folyamatok pontos leírását célzó diagnózis mellett nélkülözhetetlennek tartjuk az MTA Dunántúli Tudományos Intézetében folyó területfejlesztési kutatások eddigi és további eredményeinek felhasználását is. A pécsi térségre kidolgozott, az agglomerálódási folyamatot szem előtt tartó kutatások 2 mind szemléletükben, mind módszerükben számos értékes, hasznosítható eredményt hoztak, amelyet akár közvetlenül, akár közvetve (mint szemléletformálókat) felhasználtuk modellrendszerünk kidolgozásában. Ezen kutatás számos elméleti kérdés tisztázásához hozzájárult, elemezni próbálta a hazai agglomerálódási folyamat több jellegzetességét és mindazokat a tényezőket, amelyek a hazai nagyvárosok körül kibontakozó település-együttesek társadalmi—gazdasági fejlődését, sajátosságait és működési mechanizmusait jellemzik. A rendkívül hasznos, irányt mutató elméleti háttér mellett, a pécsi térségben folyó kutatások több, újszerű módszertani eredményt hoztak. Véleményünk szerint ezek értékelése és átgondolása, valamint alkalmazásukon alapuló továbbfejlesztésük az elmúlt időszakban háttérbe szorult, az elméleti eredmények túlsúlyba kerültek. A pécsi térségben folyó, az agglomerálódási folyamat jellegét, sajátosságait elemző vizsgálatok legfontosabb módszertani eredményének azt tartjuk, hogy rendszerszemléletben kívánta feltárni a térség szerkezetét, funkcióit. A rendszermódszer alkalmazásával szakított a hagyományos ágazati szemléletű vizsgálatokkal, a térség és elsődlegesen a centrum funkciórendszeréből, súlyponti működési mechanizmusaiból indult ki, és ennek alapján egyrészt feltár2 A diagnózisra, a jelenségek pontos, alapos leírására Kornai hívja fel a figyelmet. (KORNAI J.: A hiány. = Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1981.), kiemelve azt, hogy számos esetben több figyelmet kell szentelni ennek a feltáró kutatási szakasznak, mint az elméleti következtetéseket kidolgozó szakaszoknak. - Pécs város és a pécsi agglomeráció közép- és hosszútávú fejlesztési koncepciója. (MTA Dunántúli Tudományos Intézete, Pécs, 1975. Kézirat.) Az agglomeráció-kutatás módszertani kérdései. (MTA Dunántúli Tudományos Intézete Közlemények 26. Szerk. PÁLNÉ dr. KOVÁCS Ilona— dr. RECHNITZER János, Pécs 1979.) Vonzáskörzetek—agglomerációk I—II. kötet. Szerk.: dr. RECHNITZER János. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1982., 1985.
