A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)
B-szekció - Lepsényi Imre: A falvak és az értelmiségi utánpótlás
figyelembe a két, felsőfokú továbbtanulásra legnagyobb eséllyel felkészítő gimnáziumban — Zrínyi, Landler — esetében.) A két kiemelt gimnáziumba jelentkezett fiúk tanulmányi átlageredménye foglalkozási csoportok és településtípusok szerint: Megnevezés Zrínyi Landler a) Fő foglalkozás csoportok Fizikai 4,33 4,35 Szellemi 4,36 4,38 b) Fő településtípusok Falu 4,52 4,54 Város 4,26 4,30 c) Csak falu Fizikai 4,52 4,50 Szellemi 4,53 4,58 d) Csak város Fizikai 4,18 4,22 Szellemi 4,29 4,32 — A falusi gyerekek 4,5-en felüli tanulmányi eredménye azt jelzi, — hogy csak a legjobbak merik megpróbálni a gimnáziumot. — A falusi fizikai származású tanulók magas átlaga (4,52, 4,50) jóképességű tartalékra utal. -- Az értelmiségi utánpótlás jobb összetétele érdekében az orientációs folyamatban résztvevőknek vállalni kell a távlati célok figyelembe vételével történő értékalakítást, a képességeknek megfelelő aspirációs szint létrehozásával, a szellemi pályák iránti érdeklődés felkeltésével. — a falu a továbbtanulásra való felkészítés és a pályaterv megfogalmazásának bátortalansága (egylépcsős mobilitás — gimnázium helyett szakközépiskola választása) miatt egyaránt hátrányt jelent a középfokú oktatási intézmények kiválasztásakor. Kivétel : — szakmunkás+szakmunkás foglalkozású családban, — értelmiségi+egyéb foglalkozású családban, — szakmunkás+bet. munkás foglalkozású családban. — A gimnáziumi fiúlétszám 30%-a vez. értelmiségi apa és vez. értelmiségi, ill. egyéb szellemi dolgozó anya gyermeke. — Az anya foglalkozása meghatározó az aspirációs szintet illetően. összegezés : 1. A Zala Megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1973. óta kíséri figyelemmel a pályaválasztási, ill. beiskolázási folyamatot. A középfokú iskolaszerkezetben a nemek szerinti megoszlás aránytalanságai évről évre előbukkantak, majd némileg csökkentek, de aztán időről időre felerősödtek.