A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)
B-szekció - Majdán János: A vasút hatása a Dél-Dunántúl aprófalvaira
falu forgalma egy kicsit megbolygatja a körzethatárokat, de alapvetően nem befolyásolja azokat. Az állomások vonzását vizsgálva így homogén, zárt egységeket kapunk.) — A megrajzolt kép 1895-ös állapotot mutat, ami egyúttal jelzi azt a módszertani problémát is, hogy a vonzásvizsgálatok eredményeit nem szabad statikusan értelmezni. A tarifarendszer módosítása, új növény elterjedése megváltoztatta az állomások vonzását. (A kaposvári cukorgyár répatermelést támogató kedvezményei már egy esztendővel később megnövelik a mocsoládi vonal állomásaira árut fuvarozó falvak számát.) Sajnos ilyen részletes adatok más időszakból nem állnak rendelkezésre, ezért nincs mód a változások pontos kimutatására. — A másik módszertani probléma, hogy az állomások vonzása nem egyenlő a körzettel. Csak azután lehet körzethatárokat megrajzolni, miután megvizsgáltuk a forgalmat. A négy megye vonalainak körzetteremtő hatását megpróbáltam megrajzolni. A még nem teljesen befejeződött számítások alapján a következő kép bontakozott ki: — az állomások vonzáskörzeteket hoztak létre, amelyekből különböző gazdasági körzetek alakultak ki; de —- a Dél-Dunántúlon a dualizmus időszakában nincs egybefüggő gazdasági körzet, vagy régió, — ebből következően nincs regionális központ sem. — Ipari körzetként a Pécs környéki terület funkcionált. — A szántóföldi növények termesztése és forgalomba hozatala szempontjából Sárbogárd és környéke, Kaposvár és környéke, Darány—Szigetvár és környéke alkot egy-egy körzetet. — Az erdőgazdaság kitermelését nézve az Abaliget környéke és a Gutorfölde körüli falvak jeleznek gazdasági körzetet. — Az állattartást vizsgálva egyfelől egy zalai körzet, másfelől egy észak-mecseki (a szarvasmarháknál), illetve Kaposvár és Szigetvár környéki (a sertéseknél) rajzolható meg. — A négy megye állomásainak kapcsolata más területekkel szintén nem jelzi a régió meglétét. A Sárbogárd—Dombóvár—Bátaszék háromszögben lévő települések zömmel Budapesttel tartottak kapcsolatot. A Dombóvártól nyugatra és délre működő állomások az osztrák tartományokkal, illetve a fiumei kikötőn át vámkülfölddel folytattak élénk cserekereskedelmet. A Mecsek déli területéről, illetve a Dráva mentéről a horvát—szlavóniai kapcsolat majdnem hasonló jelentőségű volt, mint az osztrák. A forgalom részletes elemzése, a vonzáskörzetek egymás közötti viszonyának feltárása után lesz mód arra, hogy újból megvizsgáljuk az itt vázolt állomásvonzást. A két vizsgálat együtt döntheti el, hogy vonzáskörzetekről, vagy gazdasági körzetekről beszélhetünk-e a vizsgált megyékben.
