A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

B-szekció - Stadler József: Az aprófalvas településhálózat problematikája

A mellékfalvak a központ irányítása következtében gyakran kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. E mód helyett célszerűbb lett volna az igazgatási modellt úgy kialakítani, hogy a települések nagyságrendjüktől függetlenül megtarthassák társadalmi, gazdasági önállóságukat és az igazgatási feladatok közül a szakigazgatási, adminisztratív feladatok elvégzését lett volna helyes településközpontokba centralizálni. 3. Közlekedési körülmények Az aprófalvak közlekedési helyzete fokozatosan romlott. A vasúti szárnyvonalak megszüntetése több szempontból is hátrányosan érintette e népességcsoportot. A személyszállítás mellett az áruszállítás gondjai is növekedtek. Nem mindig épültek ki megfelelően a falucentrummal a közlekedési kapcsolatok. A tarifa-áremelések is elsősorban a falvak lakosait sújtották. A jól szervezett közlekedés lehetséges, hogy a foglalkoztatottsági nehézségekből adódó elköltözést mérsékelte volna. 4. Termelési érdekeltség A háztáji gazdálkodás fellendülése jó hatással volt a termelési érdekeltség növelésére. A termékértékesítés, a felvásárlás azonban legtöbb esetben kiszolgáltatottságot, szervezetlenséget tükröz, amely jelentősen rontja a termelési kedvet. Ezt a helyzetet az előző pontban már említett közlekedési körülmények is kedvezőtlenül befolyásolták. 5. Ellátás Az aprófalvakban élők ellátása sohasem volt kielégítő és a népességcsökkenéssel összefüggésben tovább romlott. A kereskedelmi, egészségügyi, oktatási stb. ellátás legalapvetőbb szintjei is kielégítetlenek. Az iskolák erőltetett körzetesítése már a legkisebb korú lakosokat is indokolatlan utazásra készteti. Szomorú látvány a téli napokban az utak mentén dideregve, autóbuszra várva látni a 6—7 éves gyermekeket. A közmű- és energiaellátási problémák közül a vezetékes víz hiánya a legfőbb gond, különösen ott, ahol a kút vize az egészségre is ártalmas. 6. Az értelmiség helyzete: A centralizálási folyamatokkal és a népesség csökkenésével a falvak életét irányító, összefogó értelmiség elhagyja a falut. Az iskolák megszüntetésével az utolsó értelmiségi, a pedagógus is kivonul e közösségekből. Pásztor nélkül marad a nyáj, nincs aki a falu érdekeit képviselje. A társadalmi szervek, egyéniségek nélkül, kellő szinten nem tudják e falvak életét irányítani, társadalmát összefogni.