Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)
Bilkei Irén: Adatok Csák Árpád munkásságához
a Balatoni Múzeum lett. Életrajzírói részletesen felsorolják ennek a kitartó munkának a fázisait 1897-től, a Balatoni Múzeum Egyesület megalakulásától, amelynek titkára lett, egészen 1903-ig, amikoris októberben arra hivatkozva, hogy a képesítése nem felel meg az előírásoknak, eltanácsolták a közigazgatási pályától. Hogy a jogtudományi doktorátust megszerezte, azt a Balatoni Múzeumban levő jogi diplomája is bizonyítja, 6 ennek ellenére az 1903. évi szolgabíróválasztáson kibuktatták. Ezzel egész életére el is ment a kedve a közigazgatási pályától, Nagykanizsára szegődött ügyvédgyakornoknak és itt dolgozott 1907-ig. 1907 végén települt vissza — most már véglegesen — Keszthelyre, ahol újságírással foglalkozott, de mellette lehetősége nyílt arra is hogy gyerekkori szenvedélyének, a régészetnek hódolhasson. Ezekben az években bontakozott ki újságírói tehetsége és vált Keszthely közéletének tevékeny részévé. 7 Szerkesztője volt 1915-ben a Balatonvidék című lapnak, majd 1914—1932. között a Keszthelyi Hírlapot, ill. utódját a Keszthelyi Újságot szerkesztette. 8 Vérbeli újságíróként minden érdekelte, minden helyi ügyhöz hozzászólt. írásainak egy kisebb, válogatott gyűjteménye 1906-ban meg is jelent „A szép Balaton mellől. Beszélyek, rajzok" címmel. Írásait még saját maga összegyűjtötte és kalligrafikus írással le is tisztázta. Ezt a gyűjteményt ma 4 kötetben őrzi a Balatoni Múzeum könyvtára. 9 A címválasztás is nagyon jellemző Csák Árpádra, az első fogalmazványban összegyűjtött írásainak a „Helikoni ibolyák" címet szánta, ehelyett azonban a nem kevésbé romantikus ihletésű „Lelkem naplója" íródott az első kötet címoldalára. A kötet összesen 439 írásművet tartalmaz 2280 oldalon. Jelen állapotában hiányoznak az első kötet 17—125-ig terjedő oldalai. Az írások sorrendje teljesen önkényesnek tűnik, írójuk sem tematikus, sem időrendi sorrendet nem követett az összeállításnál. Az írások egyébként megállapíthatóan 1897 és 1934 között keletkeztek, jó nyomon követhető belőlük Csák Árpád újságírói, régészeti és közéleti munkássága. A kézirathoz tartalomjegyzék is készült, ez is az író műve, valamint a 4. kötet végén olvasható, többé-kevésbé idői^endbe szedett, de befejezetlen lista az újságcikkeiről a megjelenés idejének és helyének feltüntetésével. Jelen dolgozat terjedelmi korlátai nem engedik meg, hogy a kézirat tartalomjegyzékét részletesen ismertessem, így csak néhány jellemző témát szeretnék felvillantani Csák Árpád érdeklődési köréből. Az írásokban felbukkantak a századforduló és huszadik század Keszthelyének jellegzetes alakjai: a Festetics hercegi család tagjai, Vaszary Kolos a hercegprímás, Goldmark Károly, de megemlékezik Szendrey Júliáról, Fejér Györgyről, Deák Ferencről, Csány Lászlóról is. Túlfűtött, hazafias pátosszal ír 1848—49 eseményeiről, az éhező agg 48-as honvédekről. Nem volt Keszthely hétköznapjainak olyan eseménye, amelyre rögtön ne reagált volna, még ha csak a női kalapokról is volt szó, amelyektől nem lehetett, rendesen látni a mozielőadást. Lelkesen támogatta az ébredő keszthelyi idegenforgalmat, vízisportokat. Észrevette a szá6 KBM Adattár D. 72.190.1. 7 Madarassy 1943., 13. 8 Horváth F., A Zala megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája. (Zalaegerszeg. 1978.) Nr. 30. és 116. 9 KBM Könyvtára. Ltsz. 9622/1—4.
