Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)
Szőke Béla Miklós—Vándor László: Kísérlet egy táji egység településtörténeti rekonstrukciójára. (A Kis-Balaton progrgamot kísérő régészeti leletmentő ásatások (1980—1985) tapasztalatai)
ra hagyja. II. Búzád birtokait azért osztotta meg, mert ez évben kolostorba vonult (s a pesti domokos kolostorban leli halálát a tatároktól 1242-ben), Szabarról pedig azért rendelkezhetett még külön is, mert feltehetően ez volt a Buzádok birtokainak központja. 15 Ez az ág Szabar központtal azután tovább is élt és a XIV. sz.-ban az utódok már Szabari-nak nevezték magukat. 16 A Hahót—Búzád nemzetségről pontosan tudjuk, hogy német eredetű, thüringiai család, meisseni, wartburgi nemesek voltak, akiket III. István hívott be 1163-ban IV. István ellen segítségül, s akiket jutalmul hatalmas Zala megyei birtokokkal látott el. A szabari várban lelt emlékanyag, köztük egy III. Bélának tulajdonított, újabban azonban IV. István által kibocsátottnak tartott érem, 18 továbbá a fenti .oklevél alapján feltehető, hogy ezt a várat II. Búzád apja, vagy esetleg nagybátyja nem sokkal 1163 után építtette. A nemzetség Zala megyei birtokain még további hat ilyen típusú várat ismerünk. 19 Mivel a család származási területén e várak pontos analógiái megtalálhatók, 20 a Hahót—Búzád nemnek valószínűleg nagy szerepe volt abban, hogy e várformát szélesebb körben kezdték el alkalmazni ezen a területen (összesen 22 ilyen típusú várat ismerünk). A fentiek alapján pedig kizárt, hogy e magán várak csak a tatárjárás után épülhettek, ahogy ez történetírásunkban még eléggé általánosan elterjedt nézet. Érdemes megemlíteni, hogy a hídvégi átkelést kihasználó nagy múltú kereskedelmi útvonal a középkorban a Dalmáciába vezető nagy királyi hadi útként szerepel, 21 ami mellett Komárban IV. Béla egy oklevelében említett királyi kúria állt. 22 Térségünk másik fontos útvonala ebben az időben már a Zala völgyének Ny-i szélén az apáti domb aljában húzódó út volt. 23 Ezeknek az utaknak a fontosságát bizonyítja, hogy a XV. századi nagy fellendülés idején Komár, Kolon és Magyarod mezővárosi rangot kapnak, 2 ' 1 Karos a XV. sz. elejére lesz mezőváros, Szabar és Zalavár pedig fontos vásáros helyek lesznek. Térségünk a XVI. század közepe táján indult pusztulásnak. A török háborúk fokozatosan elérik ezt a vidéket is, ami 1566 után már végvidéknek számít. A zalavári apátság és a Rozgonyiak által 1444-ben létesített kiskomáromi vár végvár lesz. 25 1600-ban elesik Kanizsa és ezzel a térség pusz15 FEJÉR: Cod. Dipl. III/II. 334. 16 Zalai Okmánytár, I. 597., II. 4., 80., stb. 17 Magyarország története, 1/2., Budapest, 1984. 1159. 18 Uo. 1698. 19 Hahtó—Sárkánysziget, Liszó—Várdomb, Hahót—Fakospuszta, Söjtör—Gyürkevár, Lasztonya—Várdomb, Muramerenye—Aligvár, Zalacsány—Zsidóvár. 20 TIMPEL, W.—SIEBER, F.: Burgen-Gräber—Alte Kreutze. Ur- und frühgeschichtliche Bodendenkmale in Thüringien. Weimar 1974.; RADIG, W.: Die Siedlungstypen in Deutschland und ihre frühgeschichtlichen Wurzeln. Berlin, 1955. 21 FÜSSY Tamás: A zalavári apátság története, Budapest, 1902. 76. 22 FEJÉR. Cod. dipl. VII/1. 322—323. 23 HOLUB József: Zala megye vámhelyei-.és-úthálózata a középkorban. Századok, 1917. : : • 24 HOLUB József: Zala megye története a középkorban, III. vonatkozó címszavak. 25 Zalai Okmánytár, II. 523. 527. ^Steger orsz. tart. lt. Kriegswesen 790. fasc. 1579. dec. 18. Kanizsa.
