Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)
Müller Róbert: XI. századi sír Rezi—Gyöngyösi csárdánál. (Függelék: Gedai István: A rezi—gyöngyösi sírlelet érmei)
Három pénz egy sírban már ritkaságnak számít. 10 Az érmék nagy száma miatt más okra kell gondolnunk. Pontosan sohasem fogjuk megtudni, hogy a Gyöngyösi csárdai halottal miért temettek el ekkora összeget. A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a temetést végzők maguk sem tudták, hogy a halott nadrágja szárában, vagy csizmájában ennyi pénz van, mert akkor nyilván megelégedtek volna az általánosan bevett szokásnak megfelelő egy-két érme sírbatételével. 11 Az 57 érmét- tehát a halott megtakarított pénzének véljük. Azért is gondolhatunk erre a lehetőségre, mert a sír egyéb mellékletet nem tartalmazott. Ebben az esetben azonban önként adódik egy további következtetés. Kutatóink rég felfigyeltek már arra, hogy a X. század elejétől a XI. század végéig fokozatosan csökkent a mellékletes sírok részaránya. A leletek hiányának több magyarázata lehetséges. 12 1. Azért nincs melléklet, mert a halott szegény vagy szolga volt. 2. Életkora folytán nem járt neki melléklet (az idősek és a kisgyermekek jöhetnek itt számításba, akik nem vettek részt a termelésben). 13 3. A keresztény ritus térhódítása miatt hiányzik a sírból a melléklet. 14 Feltételezve, hogy a Reziben eltemetett halott a hozzátartozói elől elrejtett pénzét vitte magával, esetünk a harmadikként említett lehetőséget igazolja. Ha ugyanis a temetési szertartást végzők szerint melléklet nélkül eltemetett halott legalább egy tinó árának megfelelő készpénzzel rendelkezett, 15 semmiképp sem tekinthető teljesen szegénynek vagy szolgának. Feltételezésünk szerint véletlennek tekinthető, hogy ekkora összeg került a sírba. így viszont arra kell gondolnunk, hogy a XI. században oly gyakori melléklet nélküli vagy csak viseleti díszeket tartalmazó sírokban 16 elsősorban keresztény hitre térteket kell látni, és a szegényes sírokból a beléjük temetettek társadalmi helyzetére, vagyoni állapotára következtetni nem szabad. 10 Három érem volt pl. a Pilin—Simánhegy-i temető 40. sírjában. HAMPEL J.: Újabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiről. Bp. 1907. 179.; 14 db Kálmán és III. Béla érem volt a Kaposvár, 61. sz. út mentén feltárt templomkörüli temető 501. sírjában a bal combcsont külső oldalán szövetmaradványok közt. BÁRDOS E.: Középkori templom és temető Kaposvár határában. SMMK 3 (1978) 192., 195.; A rezi sír legjobb analógiája pedig 1976-ban az Es2ítergom. Budai Nagy A. u. 7. sz. alatt feltárt középkori temetőből ismert, ahol egyetlen sírban 32 db I. András, Béla dux és Béla rex érem került elő. HORVÁTH I. Rég. Füz. 1/30. (1977) 59—60. Egészen késői adat SZABÓ K. megjegyzése, hogy a Kecskemét -ágasegyházi 14. századi temetőben olyan sírt talált, amelyben 200 db Lajos dénár volt. Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Bibi. Hum. Hist. 3. Bp. 1938. 40. 11 Természetesen ez egyben azt is jelenti, hogy a halottat nem mosdatták le és nem öltöztették át a temetés előtt. 13 SZABÓ J. GY. i. m. 74. 13 K. ÉRY K.—KRALOVÁNSZKY A.: A Székesfehérvár környéki X—XI. századi temetők népességének paleoszociográfiai vizsgálata. Alba Regia, 2—3. (1961—62) Székesfehérvár, 1963. 74—75. "' HOMAN B.: Magyar pénztörténet 1000—1325. Bp. 1916. 497, 524.; GYÖRFFY GY. István király és műve. Bp. 1977. 343. 15 ÉRY K. i. m. 99—101. A mellékletek csökkenése során legkorábban a fegyverek, eszközöík tűntek el a sírokból, ezt követték a pogány ritus tárgyi emlékei. A legtovább a viseleti díszek, ékszerek mutathatók ki a női és gyermek sírokban. 18 Megköszönöm Kovács Lászlónak, cikkem lektorának értékes segítségét.
