Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)

Gyulai Ferenc: A honfoglaló magyarság gabonatermesztése I.

NÖVÉNYTERMESZTÉS A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN Honfoglalóinknak a Kárpát-medencében való megtelepedése 39 utáni gaz­dálkodására, településformájára is meghatározóak voltak a földrajzi ténye­zők. A hódítók és hódoltak viszonya száz év alatt egységbe kovácsolódott/ 10 BAKAY Kornél szerint a szállásváltoztató életmód már csak a magyarság vezető rétegét jellemezte a X. században. 41 SZABÖ István viszont úgy véli, hogy a XI—XII. században már falulakó magyarokról lehet beszélni. A magyarok települései az agrárfalvak jellegze­tes tagoltságát mutató állandó falvak voltak. 42 A XI. század végére mintegy 3—4000 település lehetett hazánkban. Egy település 30—40 háznépet, azaz mintegy 150—200 lakost foglalt magában DIENES István szerint. 43 Az Árpád-kor társadalmát legnagyszerűbben GYÖRFFY György rajzolja meg. A korai fudalizmusban (1116—1241) a nyugat-európai formától jelentős mértékben különbözött a magyar agrártársadalom felépítése. A föld tulajdon­joga a király és az egyház kezében összpontosult és csak kis százalékban ré­szesültek belőle a világi földesurak. A királyi udvarházakat, a földesurak házait az önállóan gazdálkodó szolgák beszolgáltatásai mellett az udvari szán­tógazdaságok tartották fenn. A 8—10 ökör vontatta nehéz eke és a szántó rab cselédség az úr tulajdonában volt. Az udvarnok („padisdator") réteget önálló igaerővel rendelkező felszabadok alkották. A magyar köznép java­részben ide tartozott. A X. században még létező nagycsaládi vagyonközös­ségeket I. István király örökösödési törvénye kiscsaládokra bontotta szét. A szántó („arator") réteget rab cselédek alkották. Ök már nem voltak önálló gazdálkodók, hanem az úr igaerejével szántottak. A rab cseléd középkori magyar neve a szláv eredetű „család" volt. Ide nem csak a szlávok, hanem más eredetű foglyok is tartoztak. A szó klasszikus értelmében nem voltak rabszolgák. A maguk építette földházakban laktak, önálló falvakat alkottak saját szükségletükre állatot tarthattak, házasodhattak. Az úr azonban el­adhatta őket. 44 A szabadok egy része is szolgálatba szegődött (latinul .,ministerialis 1 ', magyarul „lovas jobbágy"). Az „in" szót inkább a közemberre használták, mint a rab cselédre („servus"). A rab cselédek közül idővel sokat felszabadí­39 A honfoglalóink létszáma régóta vitatott. GYÖRFFY György és ÉRY István 400 000 főre, KISZELY István 600 000 főre becsüli a Kárpát-medencébe érkezett magyar népességet (ERDÉLYI I. 1986. 95.). M GYÖRFFY GY. 1977. 405. Végső soron a hódítók és meghódítottak viszonya dön­ti el, hogy az említett száz év alatt melyikük nyelve mellett kovácsolódnak egy­ségbe (v.o.: a török eredetű bolgárok és mai nyelvük szláv). 41 BAKAY K. 1978. 21. Ez azonban összefüggésben lehet a földesúri szolgáltatások helyszínen történő behajtásával is. 42 SZABÓ I. 1966. 10., 35. 43 DIENES I. 1972. 31. Ezt a számot azonban kicsinyre becsültnek találjuk, mint ahogy a 25%-os becslési hibahatár a települések számának megítélésekor túl­ságosan tágnak tűnik. « GYÖRFFY GY. 1984. 721—723.

Next

/
Oldalképek
Tartalom