Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)
Szőke Béla Miklós: Kora-középkori tanulmányok II. (A Kárpát-medence IX—X. századi régészeti kutatásának vázlata és fő kérdései)
felhagyásának ideje a IX. század vége (a rítus alapján több vonásban közös a zalai hamvasztásos sírokkal). A korai sírokban bizánci típusú övcsat, ún. ujjas fibula, a késeiekben dinnyemag- és többtagú rúdgyöngyök, hegyesedő végű spirálcsüngős, ill. három—négy granulátumból álló egyszerű szőlőfürtös fülkarikák, köpüs nyílhegyek, poncolt hátterű, palmettadíszes ún. nagyszentmiklósi stílusú övveretek, vascsörgők, kések, csatok fordultak elő, az urnák alján pedig megjelentek a fenékbélyegek. 98 A dunai bolgár birodalom (régészeti kultúrájának „apolitikus' nevei: balkán-dunai, balkán-kárpátvidéki, kárpát-dunai, proto-Dridu — Dridu 99 ) eddig egyetlen ismert hamvasztásos ritusú temetője a Maros völgyének azon a pontján került elő, ahonnan a legrövidebb úton érhetők el az Erdélyi Érchegység aranybányái: Maroskarnán (Blandiana). A IX. század második felére Maroskarna (Blandiana) „A" temető urnái tipikus, finoman fényezett (rácsos mintájú) gömbölyű fazekak, amforák, agyagvedrek ill. homokos soványítású, korangolt, hiülámvonalköteg-díszes edények, aljukon fenékbélyeggel. E temető közelében, a Maros túlsó partján már egy honfoglaláskori magyar temető feküdt (Maroskarna) Blandiana („B" temető), amiben szórványként egy frank sarkantyút is találtak. 100 Ügy tűnik, esetleg szintén a bolgárok temetője került elő a Nagyenyed (Aiud) melletti Csombordon (Ciumbrud). 101 A sírokban a koponyáknál félholdas alsó karikaívű, láncocskás csüngőjű ill. gömbdíszes függők, lemezgyöngyök, többtagú rúd- és millefiori gyöngyök, ólomcsüngők feküdtek — olyan ékszerek, melyeknek jó párhuzamai ismertek a bolgár temetőkből, 102 és talán távolabbi analógiák azok a nyitrai típusú ékszerek, melyeket párhuzamul idéztek az ásatok. 103 Tény azonban, hogy a nyitrai típusú ékszerek legtávolabbi analógiái a fontos dunai átkelőhely, Rusze környékén kerültek elő, m így ezek hatása sem kizárt a csombordiaknál. A kora középkori Erdély településeiről még kevesebbet tudunk, mint temetőiről. A kevés feltárt telepobjektumból előkerült kerámia az Alföld felé mutat jelentősebb kapcsolatokat. 105 98 ZAHARIA, E.: Populatia românescà ín Transilvania ín secolele VII—VIII. (Cimitirul nr. 2. de la Bratei) Bucuresti, 1977.; HOREDT, K.: Die Brandgrüberfeldei der Mediasgruppe aus dem 7.-9. Jh. in Siebenbürgen. Rapports du III e Congre? International d'Archéologie Slave t. I. Bratislava, 1979. 385—394. "TEODOR, D. GH.: Romanitatea carpato —dunäreanä si bizantul in veacurile V— XI. e. n. Iasi, 1981. ""•HOREDT, K.: Voievodatul de la Balgrad—Alba Julia SCIV 5 (1954) 487—510.; UÖ.: Die Ansiedlung von Blandiana, Rayon Aràstie, am Ausgang des ersten Jahrhunderts u. Z. Dacia 10 (1966) 260—289.; UÖ.: i. m. (1979) 390. « 1 DANK ANITS, A.—FERENCZI, 1.: Sâpàturile archeologice de la Ciumbrud fr. Aiud. reg. Chili. Materiale si cercetäri arheologice 6 (1959) 605—615. 102 VA2AROVA, Z., N.: Slavjani i prabulgari. Sofia, 1976.; FODOR, I.: Bolgárok a honfoglalás kori Magyarországon. Honismeret 11/5. (1983) 19—23. 103 ld. 101. jegyzet. 104 1979. évi bulgáriai tanulmányutamon volt szerencsém ezeket a leleteket tanulmányozni, ld. továbbá: CHROPOVSKY, B.: Großmähren und die Balkanhalbinsel, in: Slavjanskije kultury i Balkany I. Sofia, 1978. 34—41. iUi 'UZUM, J. : Bordeie prefeudale descoprite la Gornea (jud. Caras— Severin). Crisia 4 (1974) 39—46.; WINKLER, I,—TAKÁCS, M.—PÁIUS, GH.: Asezarea prefeudala de la Cicáu. Acta Musei Napocensis 15 (1978) 263—272.
