Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)
Szőke Béla Miklós: Kora-középkori tanulmányok II. (A Kárpát-medence IX—X. századi régészeti kutatásának vázlata és fő kérdései)
csontmegmunkáló54 és kovácsműhelyt, 55 a fejlett fazekasság bizonyítéka a számos korongolt, jó minőségű edény, 56 a közelmúltban került napvilágra a textilkészítés egy érdekes emléke, 57 s megtalálták és feltérképezték azokat a dorongutakat is, amik összekötétték a szigetekre épült teleprészeket egymással. 58 Mosaburg környékén szintén egyre több lelőhelyet ismerünk meg a korai középkorból. Ugyancsak az 1945 utáni időszak megélénkülő ásató tevékenysége eredményeként kerültek napvilágra Keszthely—Fenékpusztán a késő római erőd déli kapuja előtt egy nagyobb, a IX. század második felére keltezhető temető sírjai. 59 A pogány rítus szerint eltemetett halottak mellé edényben, vaspántokkal összefogott fa vödröcskékben, polírozott felületű, sárga palackokban (ún. fenékpuszta—mikuléioei típusú kerámia) italt ill. pépes ételt és az állatcsontok alapján félkész vagy kész húsételt tettek. A viseleti és használati eszközök szerényebbek, de viszonylag változatosak: különféle drótékszerek és az ismert gyöngyök mellett vas- vagy bronzfülű üveggombok, pajzsos fejű gyűrűk voltak a nők sírjaiban, a férfiaknál pedig többször találtak köpüs, szárnyas nyílhegyeket, borotvákat, késeket, tűzcsiholókat, néha pedig komolyabb fegyvert, pl. szárnyas lándzsát. Az erődön belül, ill. a bástyákban a település nyomaira is rátaláltak, s feltételezik, hogy az ún. II. bazilikát a IX. sz.-ban kibővítették és templomnak használták. 60 A Kis-Balaton rekonstrukciójával kapcsolatos földmunkák tették ismertté az Esztergályhorváti—Bárándpusztán egy domboldalban megbújt nagy kiterjedésű IX—X. századd temetőt is. 61 E temető sírjai soros elrendezésűek, Ny—K tájolásúak, köztük helyenként nagyobb üres terek 62 voltak. A Keszthely—Fenékpusztán feltárt temetőhöz hasonló jellegű pogány temető leletanyaga azonban több vonásban el is tér az ottanitól: így pl. nem talált az ásató Müller R. a több száz sírból egyetlben sem fegyvert, a női ékszerek köre pedig kibővült azokkal az egyszerűbb kivitelű kétoldalas szőlőfürtös díszű, aranyozott bronz vagy ezüst fülkarikákkal, amik a Borjúállás-szigeten 54 CS. SÓS, Á.: Knochenbearbeitungswerkstatt in Mosaburg—Zalavár. Casopis Moravského Múzea 57 (1972) 187—193. 55 VALTER, I.: Árpád-kori kovácsműhely Csatáron. Zalai Gyűjt. 12 (1979) 43—74.; UÖ.: Árpádkori kovácsműhely Csatáron (Zala megye), in: Iparrégészet, égetőkemencék. Sopron, 1980. VII. 28—30. Veszprém, 1981. 123—131. 56 CS. SÓS, Á. : Das frühmittelalterliche Gräberfeld von Keszthely—Fenékpuszta. ActaArchHung 13 (1961) 247—305, különösen 279—295. 57 Egy Zalaszabar—Borjúállás-szigeten talált ilyen csonttárgyról ld. MÜLLER, R.: Kora-középkori szövőszék rekonstrukciója Zalaszabar—Borjúállás-szigetről. Zalai Gyűjt. 25 (1986) 37—47. 58 CSALOG, J.: Híd- és dorongutak Zalavár környékén. A Göcseji Múzeum Közleményei 9 (1960) 137—149. 59 ld. 56. jegyzet. További, még közöletlen sírokat tárt fel a temetőből MÜLLER R. és ERDÉLYI I. ld. erről: ERDÉLYI, I.: A fenékpusztai régészeti kutatások rövid története. Zalai Gyűjt. 18 (1983) 62—63. 60 SZŐKE, B. M.: Zalavár, Zalai Gyűjt. 6 (1976) 86—88.; ERDÉLYI I.: i. m. (1983) 66. tí1 MÜLLER R. közöletlen ásatása. Ezúton is köszönöm baráti tájékoztatását, és hogy megnézhettem a fontosabb leleteket. 62 SZŐKE, B.: Spuren des Heidentums in den frühmittelalterlichen Gräberfeldern Ungarns. StudSlav 2 (1956) 134—137.
