Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)
Szőke Béla Miklós: Kora-középkori tanulmányok II. (A Kárpát-medence IX—X. századi régészeti kutatásának vázlata és fő kérdései)
Dalmácia kora-középkori régészeti kutatása sokáig a hatalmi—kulturális központok, Knin, Nin, Biskupija monumentális emlékeinek, a templomoknak és a körülöttük talált sírok leletanyagának feltárásával és értékelésével volt azonos. Az 1945 után kezdett ásatások azonban kiterjedtek a környék kutatására is. Ez alapján a következőképpen jellemezhetjük az óhorvát (dalmát-horvát) anyagi műveltséget. A temetőkben a sírok az egyszerű földsírok mellett gyakran kőből építettek, azaz vagy kőlapokból építik meg, vagy alaktalan kövekkel rakják körbe a sírt, esetleg kőből faragott szarkofágba temetik el a halottat, a sírokat keletelik. A sírszerkezetek egyértelműen későantik előzményekre nyúlnak vissza; a különböző sírtípusokra alapozott kronológia pedig mára már elavult. 27 Hamvasztásos ritusú sírok hiteles körülmények között ezideig Zadar mellett Kasic—Maklinovo brdo-ban kerültek elő, egy leghamarább a VIII. század végén—IX. század elején megnyitott csontvázas temetőtől mindössze 50 méterre. S bár a hamvasztásos sírokat a VII. századra keltezik, nem tartható kizártnak, hogy a csontvázas sírokkal egykorúak, s azzal együtt egy birituális temetőt alkotnak. 28 Az urnák formája és az eltemetés módja sok közös vonást mutat a Zala-völgyi (pókaszepetki, zalakomári) urnasírokkal. 29 Érdekes módon viszonylag ritka a női sírokban a fülkarika: a hurkos-kampós záródású, az egyik végén S-végű, másik végén kampós záródású és a pödrött végű karikák mellett a különböző szőlőfürtös csöngőjű típusok a legjellemzőbbek. Ez utóbbiak közül a Nin-2drijac 62. sírban és Trilj-ben talált kétoldalas szőlőfürtös függő a Zala vár—Vársziget 71. sír függőpárjával mutat rokonságot (ezen keresztül pedig a nagymorva ékszerek szőlőfürtös dí~ szű csoportjához kapcsolódik). 30 Ugyancsak jellegzetesek az alsó karikaíven vékonyabb dróttal tekercselt díszű, és a két—három pántos huzalkarikák amik a IX. század elejétől tűntek fel. Végül szintén e korban jelentek meg az egy ill. háromgömbös díszű fülkarikák, melyek lemezgömbjei gömb, tojás vagy bikonikus alakúak. Ezek a fülkarikák később is igen közkedveltek maradtak, még a XV. században is hasonló formájú függőket viseltek. 31 Ritkán erősebb drótból készített nyakperecet is találtak a többtagú rúdgyöngyökből, millefiori és egyes gömbalakú gyöngyökből álló rövid nyakláncok mellett. Az ujjakon poncolt díszű, vagy kivágással díszített pajzsos fejű gyűrűk és egyszerű huzalgyűrűk találhatók. 27 KARAMAN, L.: Iskopine drustva „Bihaca" u Mravincima i starohrvatska groblja. Rad JAKU 268. Zagreb, 1940; JELOVINA, D. i. m. (1976) 77—82. ^BELOSEVIC, J.: Die ersten slawischen Urnengräber auf dem Gebiete Jugoslawiens aus dem Dorfe Kaäic bei Zadar. Balcanoslavica 1 (1972) 73—86. 29 ld. később, a „Zalavár és környéke" fejezetnél. 30 HRUBY, V.: Staré Mésto, velkomoravské pohfebisté „Na valach". MonArch 3 (1955) Praha 228—229.; CS. SÓS, A.: Die slawische Bevölkerung Westungarns im 9. Jahrhundert. Münchner Beiträge zur Vor- und Frühgeschichte 22. München, 1973. 118—120.; WERNER, J.: Zur Zeitstellung der altkroatischen Grabfunde von Biskupija—Crkvina (Marienkirche). Schild von Steier 15—16 (1978—79), (Festschrift Modrijan) 227—237. 31 JELOVINA, D.: Starohrvatske nekropole na podrucju izmedu rijeka Zrmanje i Cetine. Split, 1976. 90—103.
