Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)

Bilkei Irén: Adatok Csák Árpád munkásságához

zadelő társadalmi problémáit, hozzászólt a nők sorsához, felemelte szavát a politikában fel-felbukkanó korrupció ellen. Természetesen ő sem tudta kivonni magát a kor hatása alól, írásaiban feltűnik a Trianon utáni revizionizmus és lelkesen kiáll a családnevek magyarosítása mellett, Néhány kevésbé sikerült szépirodalmi próbálkozása is itt olvasható. Ezekben az akkor divatos érzelgős balatoni történetekben, amelyek természetesen mindig happy and-el végződnek inkább a korrajz, a háttér az érdekes. Végül, de nem utolsó sorban újságcikkeiből követhetjük nyomon kitartó harcát, amelyet a Balatoni Múzeumért folytatott, valamint ásatási beszámolóit.

10 Ilyen szerteágazó újságírói tevékenység mellett is minden energiáját a Balatoni Múzeum létrehozásának szentelte. Ennek a hosszú és néha sziszifuszinak látszó munkának minden állomását végigkövette Sági Károly,

11 erre nem célom itt kitérni. Mint ismeretes, a múzeum régészeti gyűjteményét is ásatásaiból származó saját gyűjteménye alapozta meg. A Balatoni Múzeum ma is őrzi és használja ennek leltárkönyvét. Ezt a régészeti anyagot már halála után lányai: Ella és Margit 1938. december 9-én ajándékozták végérvényesen a Balatoni Múzeumnak.

12 Csák Árpád halálakor, 1936. januárjában már állt életének fő műve, a Balatoni Múzeum.

13 A régész Csák Árpádot kevésbé kell bemutatni, mint a közéleti embert vagy az újságírót. Gyerekkori szenvedélye végigkísérte egész életét, Keszthely környékén és a Balaton felvidéken kiterjedt ásatásokat folytatott a kor színvonalának megfelelően. Nagy segítségére volt Kuzsinszky Bálintnak ,,A Balaton környékének archaeológiája" megírásánál.

14 Első ásatását még szinte gyerekfejjel végezte a Tátikai tumulusokban 1879-ben. Jelentős eredményekhez vezettek az akkor még Mogentiana-nak hitt Fenékpusztán 1899-ben, 1900-ban, 1904-ben, 1908-ban és 1913-ban folytatott kutatásai is.

15 Ásatásain állandó segítőtársa volt — mint Móra Ferenc legendás Kotormány Jánosa — a keszthelyi Sirsom János. Legjelentősebb régészeti vállalkozása kétségtelenül az 1909—10-ben Készt hely határában Űjmajorban (mai neve Szendrey-telep, itt született ugyanis Petőfi Sándor felesége, Szendrey Júlia) folytatott ásatás, aminek során Nyugat-Pannónia egyik legkorábbi és legjelentősebb korarómai temetője került elő.

16 Sajnos ennek a kora színvonalának megfelelően elvégzett ásatásnak a gazdag leletanyaga ma már nem áll a kutatás rendelkezésére, ugyanis nagy része 1945 márciusában elpusztult. A Keszthelyi Balatoni Múzeum értékeinek nagy 10 Lásd a „Lelkem naplója" I. kötet tartalomjegyzékében. "Sági 1969, 11—38. 12 KBM Adattár. C. 58.44.7. — Az ajándékozási szerződés a gyűjtemény kezelésére vonatkozó előírásokkal. "Sági 1969., 28. ''' A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei. (Budapest, 1920) 74—87. 74—87. 15 Erdélyi I., A fenékpusztai régészeti kutatások rövid története. ZGY 18, 1982—83.. 59—67. v

' Csák Á., A keszthelyi urnatemetőről. Archeológiai Értesítő 32, 1912, 374—375.