Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)

Balogh Miklós: A Zalaegerszegi Nemzeti Bizottság története.

ros valamennyi egyházi szervezetét felkérték, „hogy országunk német elnyomás alóli felszabadulásának második évfordulóján... hálaadó istentiszteletet tartani szíveskedjék", s bejelentették, hogy ők is részt vesznek az egyházi rendezvényen.

95 Még az 1848-as centenáriumi ünnep előkészítése is akadozott, hisz az előkészítő ülésen nem jelentek meg az érdekeltek, s ekkor úgy döntöttek, hogy „tekintettel a Nemzeti Bizottság minden szervezeten való felülállására", a megnyitást a polgármester és a 48-as Ifjúsági Bizottság bevonásával rendezze meg a ZNB, majd a műsort is elfogadták.

96 c) Döntő fordulatot akkor ért el a tájékoztatás területén, amikor az Üj Zala régi szerkesztőségét lecserélte, s kimondta, hogy a „lap felelős szerkesztője felett a Nemzeti Bizottság felügyeletet gyakorol" és azonnal utasításokat adott a felelősöknek arra vonatkozólag, hogy a miniszterelnökség sajtóosztályánál, Kállai Gyula államtitkárnál járjanak el papírszükséglet biztosítása ügyében".

97 Már ekkor úgy határoztak, hogy a lap naponta jelenjék meg, a súlyos papírhiány miatt azonban ez csak 1946 elején valósulhatott meg.

98 Munkájuk hatásfokát nagymértékben segítette a sajtó. Rendszeresen tudósított a demokratikus lépésekről, nyílt politikai fórumot biztosított a demokrácia erőinek a reakció elleni harcban. Hatalmat biztosított a tájékoztatásban; közölte a központi rendeleteket, országos szervek instrukcióit, népszerűsítette az MNFF helyi szerveinek a nemzeti bizottságoknak ténykedését, intézkedéseit — legtöbbet a Zalaegerszegi Nemzeti Bizottságról írt —, a valóságos életről, a politikai állapotokról „mélyrétegű" tudósításokat adott, és ezzel orientálta az egész közvéleményt a népi demokráciáért való harcban, politikai állásfoglalásra ösz-. tönzött. d) Jelentős munkát végzett az iskolaügy területén, de nemcsak azzal, hogy az iskolák helyreállításában, a tanítás mindennapi problémái megoldásának segítésében részt vett, hanem elsősorban a demokratikus szellem megteremtésének elősegítésével, az átképző tanfolyamok szervezésével. A tanítók alkalmazásakor és elbocsájtásakor, az igazoltatás lebonyolításakor döntő szava volt, kezdetben az igazgatók megbízása is nemzeti bizottsági határozatok alapján történt.

99 Később a „B"-listázások lebonyolításába, az államosítási küzdelmekbe radikális megoldásokat követelve kapcsolódott be. A fasiszta, nyilas, termékek összegyűjtésének szorgalmazása mellett a kulturális forradalom fokozódásával a városban nagy befolyással bíró katolikus egyházzal vitába, annak intézményeivel, szervezeteivel konfliktusba került. Hosszan tartó vitába keveredett pl. a Szombathelyi Püspökséggel azon döntése miatt, hogy Trovencsák József ormándlaki római katolikus tanítót 1945. május 9-én „a vármegyei tanfelügyelő95 U. o. 1947. március 2,7-i levelek 90 U. o. ZNB 1948. január 5-i jegyzőkönyve y7

U. o. ZNB 1945. július 24-i jegyzökönyve 90

Új Zala, 1946. évi számai és Horváth Ferenc: A Zala megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája (1861—1973) Zalaegerszeg, 1978. Kiadja a Zala Megyei Könyvtár 99 ZML. XVII. f/57. ZNB iktatókönyve, Üj Zala 1945. május 1-i száma. Lásd Oroszy Zoltán: A zalaegerszegi általános iskolák negyedszázados története (1945—1970). Zalaegerszegi Füzetek IV. kiadja Zalaegerszeg Város Tanácsa V. B. megbízásából a Zala Megyei Levéltár 1985. 10—36. oldal.