Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)
Balogh Miklós: A Zalaegerszegi Nemzeti Bizottság története.
mozgalom. A jobbratolódás érthetővé teszi, hogy 1944-ben a német megszállás után mind a megyei, mind a városi vezetés helyén maradt, és csak a nyilas hatalomátvétel után történt változás". 16 Ilyen ellentmondásos társadalmi—gazdasági, politikai talajon sarjadtak ki a népi demokratikus forradalom új hajtásai, a népi bizottságok, a demokratikus politikai szervezetek. Nem véletlen azonban, hanem munkásmozgalmi hagyomány továbbélése, bizonyos fokú forradalmi identitástudat, hogy a politikai életbe azonnal bekapcsolódók között olyan nagy számban voltak harcedzett — sok esetben 1919-es tapasztalattal rendelkező — öntudatos, szervezett építőmunkások, vagy azok családtagjai a felszabadulást követő időkben. 17 A megalakulásra ható főbb tényezők közül döntő jelentőségű volt a demokratikus pártok megszerveződése. A baloldali politikai hagyomány felerősítésére és megteremtésére a Magyar Kommunista Párt (MKP) és a Magyar Szociáldemokrata Párt (SZDP) szervezőket küldött a megyébe. 18 Később a koalícióban lévő Nemzeti Parasztpárt (NPP), a Kisgazdapárt (FKGP) és a Polgári Demokrata Párt (PDP)is hasonlóan cselekedett. A középrétegek, a hivatalnokok, értelmiségiek nevében fellépő tisztviselők, pl. Brand Sándor (FKGP), Wassermann Frigyes (FDP) öntevékenyen kezdtek szervezkedni, de központi segítségre nekik is szükségük volt. 19 Politikai pártok már léteztek áprüis elején. Visszaemlékezések szerint március végén, a város felszabadulása után már működött a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete, de írásbeli dokumentum mindezt nem támasztja alá. 20 A Szociáldemokrata Párt helyi szervezete április 13-án tartotta első gyűlését, a pártszervezet vezetőségét azonban csak május 6-án választották meg. Az MKP helyi szervezete április 29-én alakult meg ténylegesen. 21 Az MKP Zalaegerszegi Szervezete megalakulásának pillanatában azonnal kijelölte a nemzeti bizottságba küldendő tagjait, ami arra utal, hogy fontos szerepet szánt a népi szervnek, ellentétben a másik munkáspárttal, mely még május eleji gyűlésén sem nevezte ki a nemzeti bizottsági küldötteket. 22 Pedig a szociáldemokraták is egyetértettek a nemzeti függetlenségi politikával, hisz a központi kiküldött Nemes István mint „örvendetes tényt említi meg, hogy az öt demokrata párt tömörült a Magyar Nemzeti Frontban a nemzeti célok egyesült erővel való minél gyorsabb, és minél tökéletesebb 1(5 Lackó Miklós: Nyilasok, nemzetiszocialisták 1935—1944. Kossuth Könyvkiadó, 1966, 73—74. és a 174. oldal v Sorsfordító évek Zalában, Visszaemlékezések az 1945—1948-as évekre, Zalaegerszeg 1985. Kiadja az MSZMP Zala Megyei Bizottsága, Szerkesztette: dr. Petrák Katalin és Tóth Lászlóné, 9—13., 83., 451—456. oldal Élni emberül... A munkásmozgalom Zala megyei harcosai. Életrajzgyűjtemény, Zalaegerszeg, 1980. Kiadja a Zala Megyei Lapkiadó Vállalat. Szerkesztette: dr Jakabfi Rudolf, Tóth Antal, Tóth Lászlóné. 24—25, 31—32, 43—44, 78—79, 112— 113, 115—116, 142—143, 144—145, 246—248, 282—284, 311—312, 378—380 old. 18 Tóth Lászlóné: Az MKP szerveinek és szervezeteinek működése, szervezeti felépítése Zala megyében 1945—1948. Kiadja: az MSZMP Zala Megyei Bizottság Archívuma, Zalaegerszeg, 1975. 15. old. 19 Lásd még: Sorsfordító évek Zalában: Idézett mű 12., 26., 34., 87. oldalon. -"Sorsfordító évek Zalában: Idézett mű 11. old. 21 Zalaegerszeg : Idézett mű 361. és 375—378. old. 22 U. o. 375. old. 376—377. oldal