Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)
Balogh Miklós: A Zalaegerszegi Nemzeti Bizottság története.
nek programja" tartalmazta. A koalícióban résztvevő különböző osztályérdekeket képviselő politikai pártok egyetértettek a legfontosabb nemzeti tennivalókban, s a végrehajtás formáiban is, ezért leszögezték, hogy: „A német elnyomók és magyar bérenceik elleni harcban, a fasiszta és feudális reakció szétzúzására és a demokratikus átalakulás biztosítására meg kell teremteni községenként és városonként a demokratikus pártok megbízottaiból és kipróbált fasisztaellenes hazafiakból a nemzeti bizottságokat. A nemzeti bizottságok a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szervei, amelyek egyesítik a demokratikus, hazafias erőket, és vezetik a harcot a demokratikus, népi Magyarországért." 3 A jelentős helyi hatalmi jogkört gyakorló nemzeti bizottságok „elsősorban az antifasiszta nagyhatalmak politikája folytán nem épülhettek be a népi demokratikus állam szervezetébe. A központi hatalmi szervek kiépülése után mégis fontos szerepet töltöttek be az ideiglenes törvényhatóságok, a helyi képviselőtestületek létrehozásában és működtetésében, az egész közigazgatás demokratizálásában. A baloldali koalíciós pártok — túl ezeken — helyi politikájukban is nagymértékben támaszkodtak rájuk, jelentős társadalmi és tömegmozgalmi feladatokat is elláttak. A nemzeti bizottságok segítségét más népi bizottságok — mint a földigénylő, termelési, üzemi bizottságok, sőt még az igazoló bizottságok is — sem nélkülözhették"/' Sok égető gazdaságpolitikai, társadalompolitikai kérdés megoldásában vettek részt, melyhez a koalíció összefogását biztosították helyileg. A nemzeti bizottságok — a legáltalánosabb feladatkörű népi szervek — 1944-től 1949-ig szerves részét képezték a népi demokrácia politikai intézményrendszerének, a közvetlen demokráciát testesítették meg, a plebejus elemek bevonulását jelentették a hatalmi, politikai szférában, ami miatt a népi demokrácia eleve több volt, mint egy polgári parlamentáris demokrácia. 5 A népi szervekben a nép maga kezdte csinálni a politikát az élet minden területén, s ezzel megvalósította a közvetlen hatalomgyakorlást. I. Zalaegerszeg politikai helyzete a leiszabaduláskor Nyugat-Dunántúlon, így Zala megyében a demokratikus átalakulás feltételei a legkésőbb teremtődtek meg, hisz a német megszállás, a nyilas rémuralom a legtovább tartott. Az „eminens menekültek" — ahogy magukat a nyilas vezetők titulálták — akkor kezdtek bevagonírozni Kőszegen a továbbmeneküléshez, amikor a megye területén elkezdődtek a hadműveletek 1945. március 27-én, s a Szálasi-féle nyilaskormány aznap hagyta el az országot, mikor a megyeszékhely, Zalaegerszeg felszabadült, 1945. március 29-én. 6 A me3 A magyar népfront története, Dokumentumok 1935—1976. II. kötet, Kossuth Könyvkiadó, 1977. 14. oldal '•Korom Mihály: A magyar népi demokratikus átalakulás néhány kérdése (1944— 1948), Történelmi ismeret—történelmi tudat, Kossuth Könyvkiadó, 1984. 75. oldal B U. o. . - *m ü Teleki Éva: Nyilasuralom Magyarországon 1944. október 16—1945. április 4. Kossuth Könyvkiadó, 1974. 61. és 288. oldal
