Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)
Srágli Lajos: A magyarországi szénhidrogén bányászat első ötéves tervéhez. Adatok a zalai olajbányászatról
ségek által meghatározotthoz. 15 A becslések szerint sűrítő fúrásokkal az ötéves terv első részében a kezdő termelés megközelítően fenntartható, esetleg bizonyos mértékig fokozható, de a terv második felében fokozatos csökkenéssel kell számolni. Megalapozott következtetésre jutottak: ha az olajtermelést növelni akarják a tervidőszak végére — mint azt a népgazdaság tervezett fejlesztése kívánja —, az csak két úton lehetséges: fokozni kell egyrészt a termelés kezdeti stádiumában lévő olajmezők leművelését, másrészt a kutatási tevékenységet, új mezők felfedezése érdekében. A fenti célok eléréséhez a MAORT részéről a tervidőszak alatt összesen 259 termelő fúrást (351 900 m) és 79 kutatófúrást (147 000 m) láttak szükségesnek, 351 900 000, illetve 132 300 000 forint költséggel. 16 A tervkészítő bizottság által előterjesztett elképzelésektől jelentős eltérések találhatók a MAORT ötéves kerettervében, mely a dokumentum mellékletét képezi. Indokolt ennek bővebb ismertetése, mert részletekbe menően tárgyalja azokat a lehetőségeket, melyek az öt év alatt a népgazdaság olaj-, illetve szénhidrogénigényének biztosításához rendelkezésre állnak, továbbá azokat a feltételeket, amelyek szükségesek a célok eléréséhez. A MAORT ötéves keretterve — miután rögzíti, hogy az eredetileg előírt öt év alatt 2 650 000 tonnás olajtermelés megvalósíthatatlan — a hároméves tervhez hasonlóan két változatot tartalmaz. Az első változat a MAORT által az Országos Tervhivatalban 1949. június 20-án tartott értekezleten megadott termelési előirányzat volt, mely közelítően racionális termelést, de intenzívebb feltáró tevékenységet irányozott elő. Az öt év alatti 2 045 000 tonna nettó kőolajtermeléshez Budafán 123, Lovásziban 133, Hahóton 3 fúrást terveztek mélyíteni, sőt az utolsó két évre már a másodlagos termelésmódok remélt hatásával is számoltak. 17 A második változatban az előírt, megvalósíthatatlannak tartott előirányzatok minden eszközzel (elsősorban az összes geológiailag lehetséges fúrópont megfúrása után termelhető mennyiségeket vette számításba) való megvalósításának lehetőségét vizsgálta. Ez a variáció 182 budafai, 139 lovászi, 3 hahóti fúrás esetleges eredményeként az 1950—54. évekre összesen 2 409 500 tonna kőolajtermelést tervezett. (A kerettervben foglalt főbb előirányzatokat az I. sz. melléklet részletezi. A földgáz, a gazolin és a propán-bután kitermelése nagyrészt a kőolajtermelés függvénye is volt, s jelentősége ekkor még jóval kisebb annál, ezért itt nem, csak a mellékelt táblázatban rögzítettük az előirányzatokat.) A MAORT ötéves kerettervének első változatához részletes beruházási terv készült. Az öt évre tervezett 310,7 millió forint értékű beruházás zömét — kö,& Exponenciális csökkenésről van szó. Ezt mutatják a mezők becsléssel extrapolait termelési görbéi, melyek alapján az ötéves tervben előirányzott termelési menynyiségeket a szakemberek megállapították. 10 Az olajbányászat ötéves terve. I. és III. táblázat. A kutatási összegben csak a fúrások költségei szerepelnek, de a földtani, geofizikai vizsgálatoké nem, mert azok a szervezés alatt álló Földtani és Bányászati Kutatási Csoport költségvetését terhelték. 17 A másodlagos termelési módszerek bevezetésére már évekkel korábban gondoltak a szakemberek. A munkálatok előkészítésével 1949. október 6-i leiratában a Nehézipari Minisztérium Gyulay Zoltán bányamérnököt és Kertay György geológust bízta meg. = MSZMP Zm. B. Arch. 64. f. 4/1/30. őe.