Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)
Pintér István: Népi víznyerési módok Hetesben
falvakban találhatunk. Az elmúlt néhány évtizedben két-három szelepeskutat is felállítottak. A kampóskút Az egyszerű kampóskút, mint kútféleség az egész országban ismert olyan helyeken, főként a völgyekben meghúzódó falvakban, ahol mechanikus emelőszerkezet nélkül is könnyen felszínre hozható a víz. (1—2. sz. kép.) A kampóskút földfelszín alatti része többnyire azonos más kutakéval, így többnyire téglabodonú, újabban pedig betongyűrűkön áll. 9 A felszín feletti rész viszont egyszerűbb, szegényesebb, mint például a kerekeskútnál. A földön álló, a bodonok folytatásaként kialakított részét kávának nevezik Hetesben. A kampóskutak kávája általában fából készült, gerendavázas deszkakeret. A váz anyaga tölgygerenda, amelyet négyzet alakban a végeken lapcsapolással összeeresztenek, majd a négy sarokra ugyancsak csapolással szeglábakat állítanak. Általában ezeket a lábakat egy méter magasan az alsóhoz hasonló gerenda, vagy deszkakerettel zárják le. A káva oldalát a tölgygerendákra szerelt puhafa deszkasor adja. (1. sz. kép.) A víz kiemelését azzal a vödörrel végzik, amit a konyhában a víz tárolására használnak. A kampóskútnak nincsen saját kútvödre. Az edény leeresztését és kiemelését a kútból egyszerű kampóval végzik (1. sz. kép). A 2—3 méter hosszú bot végére vagy keményfából kifaragott, s felszegeit kampót, vagy fémből kovács által készített zárszerkezettel ellátott horgot erősítenek. (3—4. sz. kép.) A kútba esett vödröt a tűzoltásoz elrendelt csáklyával emelik ki, erre a célra a vízmerő kampósbot alkalmatlan. Mint már említettük Szij ártóházán és Zalaszombatfán van a legtöbb kampóskút, mivel ezekben a községekben alig másfél méter mélyen van az egészségesnek nem mondható ivóvíz. Másutt is találkozunk ezzel az egyszerű víznyerő alkalmatossággal, azonban számuk a csigás- és kerekeskúthoz képest kevés. A gémeskút, s a csigáskút Az alacsony térszint ellenére a sík vidékek jellegzetes kúttípusából, a gémeskútból csak a hetési falvak határában találunk egy-kettőt. A gémeskutakat a leleményes hetési ember átalakította, modernizálta. A megmaradt néhány gémeskút szerkezete azonban más vidékeken is honos társaival, ezért leírásától eltekinthetünk. Az átalakított gémes-, hetési nevén „akasztós-, vagy csigáskút" azonban már több figyelmet érdemel. 10 A csigáskút földfelszín alatti része más kútféleséghez hasonló. A kútkáva lehet a kampóskút deszkaoldalú, s a kerekeskút betonelemes fajtája egyaránt. A vödöremelő szerkezet azonban nem hasonlítható egyikhez sem. Az 5. és a 6. y A kutak felszín alatti részének kialakításáról a kútásással foglalkozó részben részletesen írunk. lu Vö.: DÖMÖTÖR Sándor: Újfajta hetési csigáskutak (Néprajzi közi. IV. évf. 1—2 sz. 1959. 252—254.).
