Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)
Balogh Elemér: Országgyűlési választások Zala vármegyében
tüstént óvást emelt. A pártja nevében báró Putheány Ödön, Czuppon Péter. Rosenfeld Jakab, Nagy Gábor és Pongrácz János talján-dörögdi plébános által benyújtott folyamodvány szerint Talján-Dörögdön az összeírok több szempontból is törvénysértően jártak el. Állítólag „koldusokat, cselédeket írtak össze", kifogási jegyzék vezetése nélkül utasítottak el számos jelentkezőt, végül több helyen „a vélemény szabad nyilvánítása lehetetlenné lőn téve azon pressió által, melyet az illető községek hivatalos hatóságai, s különösen bírói, jegyzői, s elöljárói gyakoroltak a polgárokra, így némely községekben a községi hatóság pénzbírság terhe alatt és egyéb fenyegetésekkel parancsolta el a választókat a választás színhelyén megjelenni. ,m Hamar kiderült, hogy az összeírási ívek lepecsételt, a választás helyén és idején többek jelenlétében felbontott csomagjából hiányzott Talján-Dörögd községé. Az elnök rögtön sürgönyt intézett a központi választmányhoz, a hiányt pótolandó, a hamarosan megérkezett válasz szerint azonban a talján-dörögdi összeírás jegyzékéből több példány nem volt. A bejelentett óvásra nagy felzúdulás támadt a Kerkápoly párt soraiban, s rögtön ellenóvást emelt annak összes bizalmi férfiúja. Sikerült tisztázni, hogy az összeíró küldöttség Talján-Dörögdön 99 jelentkezőt írt össze — ezt mindkét pártbeli választók meg is erősítették —, csak azután elkallódott az összeírási ív mindhárom példánya. Hogy valami vaj lehetett az összeírok fején r az valószínű, mivel az összeíró választmány kizárólag jobbpártiakból állt — ezt a szavazási lajstrom igazolta. Bemutatásra került a helybeli elöljárók „bizonyítványa" is, melyben igazolják a náluk járt összeíró küldöttség ténykedését. Ugyanők nyilatkozták végül: „bizonyítjuk, hogy a nálunk volt tisztelt összeíró urak mindhárman jobboldaliak, ezt igazolja a szavazók összeírási lajstroma is — tehát méltó gyanúnk, hogy a mi ívünket csak taktikából sikkasztották el, miért őket az országgyűlés, a haza és becsület előtt ezennel bevádoljuk! — óvást nem teszünk, mert balpártunk győzött, mégpedig hazaszerte példás renddel és törvényességgel." 35 Parádésan kivédték az óvásban foglalt vádakat; az olyan felületes gáncsoskodásra, hogy az elöljárók nyomást gyakoroltak volna egyesekre, ki sem tértek. Letenyén is két jelölt indiait, Királyi Pál és Tuboly Viktor. Esélyesebbnek az előbbi számított, de közismertségnek örvendett Tuboly Viktor is, aki 1861ben a zalai honvédegylet előadóestjén olyan — saját — versét szavalta el, hogy Ferenc József személyesen követelte eljárás indítását ellene. 36 Mivel a két párt között erős mozgolódás támadt, Lisziák Ferenc elnök a szerencsére jóelőre kivezényelt katonaságot a két tábor közé állította, mely önmagában csillapítótag hatott a választók hangulatára. Az estig tartó szavazás Királyi Pál győzelmét hozta 568:285 arányban. A kerület továbbra is annak szavazott tehát bizalmat, aki a korábbi két országgyűlési ciklus során is betöltötte e tisztet. 1872-ben Baksa, 1875-, 1878- és 1881-ben Budapest IV. kerülete, 1887- és 1892-ben pedig Csáktornya fogadta képviselőjévé. Hosszú politikai pályafutása során előbb a Felirati Párt tagjaként tűnt ki, majd a Deák, később a Szabadelvű Pártot erősítette, 1892-ig terjedően pedig a Nemzeti Párt soraiban talál31 ZML. közp. vál. jkv. 1869. március 20. Uo. 30 Vö. SZABAD György: Forradalom és kiegyezés válaszútján (Bp. 1967.) 528. 1.
