Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)

Tar Ferenc: Asboth Sándor, az amerikai polgárháború tábornoka

már az 1802 februárjában „tartott félévi vizsgák után hosszabb iratot inté­zett a tanári karhoz, amelyben sorra vette az egyes tanárok előnyeit, vala­mint hibáit és azt vizsgálta, elvégezték-e, vagy sem az előírt anyagot. .. .As­both jutalmat kapott, mert jól tanította a növénytant. . 1811-ben igazga­tója lett a neves intézménynek, öt évvel később pedig Festetics gróf őt bízta meg az első Helikon ünnepség megszervezésével. A georgikoni tanárnak a Balaton-parti városban három, fia született, akik közül a legidősebb Asboth Lajos volt, aki később a szabadságharcban Aulich után a II. hadtest parancs­noka lett. Világos után elfogták, halálra ítélték, majd átváltoztatták várfog­ságra az ítéletet — 1857-ben amnesztiával szabadult. 1861-ben újra elfogták és Theresienstadtba szállították. (Nem kis szépséghiba életrajzában, hogy a szabadságharc utáni hosszú raboskodás megtörte és az 1850-es évek végének szervezkedéseiről informálta a hatóságokat — erre csak e század elején de­rült fény.) Kiszabadulása után Lúgoson telepedett le, 1862. május 6-án halt meg Budapesten. 6 • A XIX. század első évtizedének végén született Asboth Sándor Keszthe­lyen kezdte iskoláit, majd a Selmecbányái akadémián tanult; a mérnöki okle­velet később a pesti egyetemen szerezte meg, 1834. május 4-én. 1836-ban a magyar ideiglenes hajózási intézethez került. 1844-től az Or­szágos Főépítészeti Hivatalhoz nevezték ki Temesvárra. 6 Részt vett a Széche­nyi által indított folyamszabályozási munkálatokban, majd később a Lánchíd építésében is. A bécsi udvarral történt szakítás után, 1848. októberében a Te­mesváron székelő bánsági főhadparancsnokság fölmondta az engedelmességet a magyar kormánynak és az addig a szerb felkelők ellen harcoló császári csa­patok nagy részével a magyar szabadságharc ellen fordult. Asboth, aki ekkor a Bega csatorna főmérnökeként működött, Nagybecskereken szolgálatra je­lentkezett a bánsági magyar hadtest törzsénél. Asboth előbb Vetter, majd Klapka mellett a hadtest vezérkarában teljesített szolgálatot, decembertől szá­zadosi rangban. Klapka 1849. január elején a felső-tiszai hadtest parancsnoka lett, s vele Asboth is az említett hadtesthez került. A tavaszi hadjárat végén — amikor Klapka a hadügyminisztérium vezetését ideiglenesen átvette — As­bóthot is áthelyezték a hadügyminisztériumba (1849. ápr. 30.), ahol hamaro­san őrnagy lett (máj. 20.). Június 12-én Kossuth Lajos szárnysegéde (vezér­segéd") és kormányzói hivatal katonai irodájának vezetője lett; e beosztásban kapta meg július 16-án az alezredesi rendfokozatot. 7 4 SZABÓ Dezső: A herceg Festetics-család története. Budapest, Franklin-Társulat Nyomdája, 1928. 284. 1. f> Asboth Lajos katonai pályafutásáról lásd Asboth Lajos Emlékirata i. m. 0 Lásd erről FODOR Ferenc : Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegye­zés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei. Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára. Műszaki Tudománytörténeti Kiadványok 8. szám. Tankönyvkiadó, Budapest, 1957 15. 1. 'BONA Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848—49. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1983.

Next

/
Oldalképek
Tartalom