Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)

Halász Imre: Zala megye gimnáziumai a Bach-korszak első éveiben (1849—1854)

seggel összhangba hozva az egyes osztályok pedagógiai vezetését osztályfőnökökre bízta, amit az addig használt terminus technicusnak megfelelően „osztálytanárnak" neveztek. Ám itt az eddigi gyakorlattól eltérően a tanítás helyett a nevelés a feladatuk. Az egységes nevelő hatás érdekében előírta az Entwurf a tantestületi értekezleteket, valamint egységesen szabályozták a tantervet valamennyi osztályban. Bármennyire is haladó lépéseket tett az Entwurf pedagógiai szempontból, minden eredményét beárnyékolja az „összbirodalmi érdekek" miatti németesítés — főleg 1855 után — konzervatív szellemben, a klerikális felfogás általánossá tételével, a nemzeti és haladó polgári törekvések elfojtásával. Bár a klerikális szellemet 1850-ben nem hozhatjuk fel az Entwurf negatívumául, hiszen az adott kornak megfelelően vallásos erkölcsi nevelést állított a középpontba. Ez a XIX. század közepén nem kifogásolható. Ám a nemzeti és polgári törekvések erőszakos elfojtása önmagában azt jelentette, hogy az oktatási rendszer minden pozitívumával sem fogja elérni azt a célt, melyet a XIX. század közepére el kellett volna érnie.

13 Az 1849. október 9-én életbe lépett Entwurf bevezetése előtt a kormányzat felszólította a szerzetesrendeket, hogy nyilatkozzanak, melyik gimnáziumokat akarják a rendeletnek megfelelően főgimnáziummá fejleszteni, vagy algimnáziumként működtetni, s melyikeket akarják megszüntetni, mivel képtelenek teljesíteni az oktatási intézményekkel szemben támasztott követelményeket. A tankerületi főigazgató személyesen beszélte meg a szerzetesrendek vezetőivel és az iskolaigazgatóval az iskola jövőjét. Keszthely esetében egyszerű dolga volt a főigazgatónak. Az épület — régi ferences kolostor — úgyis kicsi volt és a csornai premontreiek nem tudtak 12 tanárt biztosítani a keszthelyi gimnáziumnak, így bele kellett nyugodniuk a négyosztályos algimnáziummá minősítésbe, melyhez a hat tanár elegendő volt.

14 Ám legelőször a három, forradalom és szabadságharc alatti tevékenysége miatt letartóztatott tanár helyét be kellett tölteni. Laky Demeter — aki poétikát tanított — helyére Pintér Endrét, a harmadik osztályt tanító Sebessy Kálmán helyére Nóvák Athanázt, és a második osztályt tanító Kulcsár Fábián helyére Szita Sándort küldték Csornáról.

15 Az 1850—51. tanévet még hat osztállyal, a régi rendszer szerint tanították végig, az Entwurfot az 1851. október 1-ével kezdődő 1851—52. tanévben vezették be Keszthelyen. Az 1850—51. és 1851—52. tanévet változatlan tanári 11 HALÁSZ: id. mű, 143—144. p. Az Entwurf az első években nem németesített. mivel széles körben teret engedett a középiskolákban az anyanyelvnek, és a tanítás nyelve is az adott város lakosságának nyelve volt. Míg 1855. előtt az uralkodóház és politikája iránti hűséget, ragaszkodást, elkötelezettséget állította központba, a németesítő törekvések döntően 1855. után jelentkeznek. Bár ez kívül esik a tárgyalt időszakon, az értékelés szempontjából meg kell említeni. A szerző ezúton köszöni meg egyik lektorának — Mészáros Istvánnak —, hogy figyelmeztette a korszakhatár pontos megvonására. ''GYÖRFFY: id. mű. ZmL. VIII. 51. „Emlékezzünk régiekről" címmel 1937-ben készült gyűjtemény az iskola történetéről.