Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 26. (Zalaegerszeg, 1987)
M.Virág Zsuzsanna: Adatok a Balaton-Lasinja I. kultúra fémművességéhez
Ezzel szemben, az oldalnézetben szimmetrikus balták, a Tiszapolgár— Bodrogkeresztúr átmeneti időszakra keltezhető kisméretű variánstól 42 eltekintve, nem kerültek elő eddig hiteles együttesből. A szakáiháti típusú baltákkal való hasonlóság, illetve más javarézkori típusú rézeszközökkel való együttes előfordulása alapján azonban ezeket a baltákat is a javarézkorra keltezte a kutatás. 43 Az eddig megismert szórványos dunántúli rézbaltákat szintén a javarézkorba utalták, 4 ' 1 kulturálisan pedig a bodrogkeresztúri kultúrával egyidejűleg a Dunántúlon honos Balaton— Lasinja kultúrához kötötték. 45 A hiteles basaszigeti balta alátámasztja a kutatás eddigi következtetéseit a szimmetrikus balták időrendi helyzetére vonatkozóan. Ez a balta egyben az első konkrét adat arra is, hogy a laposbalták szimmetrikus változata a Dunántúlon a bodrogkeresztúri kultúra korai szakaszával (Kutzián-fcle A) egyidejű Balaton—Lasinja I. kultúrában már használatban volt. Ez alapján feltételezhető, hogy a szórványos dunántúli laposbalták egy része is ehhez a kultúrához kapcsolható. Minthogy a bodrogkeresztúri kultúra életének teljes ideje alatt használatban voltak a réz laposbalták, nem zárható ki annak lehetősége, hogy a kultúra kései szakaszával (Kutzián-féle B) azonos időhorizontba keltezett Balaton—II— III. kultúrához is sorolható néhány példány a szórványos dunántúli leletek közül. Az eddigi adatok alapján azonban egyenlőre nincs lehetőségünk a balták belső fejlődésének kimutatására, illetve az egyes időszakokhoz köthető laposbalták tipológiai alapon történő szétválasztására A laposbalták használatának megszűnése feltehetőleg a Boleráz—Cernavoda III.— Baden kultúrák időszakára tehető/' 0 A korarézkori tiszapolgári kultúra idején ugrásszerűen kibontakozó fémgazdagság a Dunántúlon még kevéssé éreztette hatását. A Kárpát-medence keleti felében feltűnő súlyos réztárgyak közül csak néhány szórványos példány jutott el a Dunántúl területére. 47 A kárpát-medencei rézgazdagság csúcspontja, melyet a tiszapolgári időszakban kialakult fémművesség töretlen továbbfejlődése jellemez, a bodrogkeresztúri kultúra idejére tehető. 48 A súlyos rézeszközöknek többféle változata jelenik meg, melyek használatuk teljes időtartama alatt nagyjából azonos jellegűek, így belső fejlődésük a jelen források alapján nem követhető. A súlyos rézeszközök használata, néhány laposbaltától eltekintve a badeni kultúra komplexumának idején szűnik meg. A bodrogkeresztúri kultúra idején, a Dunántúlon is nagyobb számban tűnnek fel rézből készített tárgyak, előfordulásuk mértéke azonban jóval csekélyebb a bodrogkeresztúri kultúra körében tömegesen megjelenő réztárgyakhoz képest. A zalavári balta kivételével leletösszefüggések nélkül előkerült du,,2 Lásd: 38. számú jegyzetet. ' l3 Patay P. 1984. 33. : a dorogi és szendrői leletegyüttesékben. Lásd: 42. számú jegyzetet. '* 5 Kalicz N. 1982. 12.: Az összes súlyos rézeszközt ide sorolja a Dunántúlról. 46 Patay P. a szimmetrikus, zömök testű balták anyagának vizsgálata alapján lehetségesnek tartja ezen balták későrézkori keltezését. Patay P. 1984. 30. "Patay P. 1984. 5 db korarézkori típusú baltát említ, melyből kettő biztos lelőhelyű: Lókút: Plocnik típusú balta: 39. o. Balatongyörök: Crestur típus 41. o. ' ,c Kalicz N. 1982. 11. o. 3. rézhorizont.