Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Vándor László: A ferencesek középkori építészeti emlékei Zala megyében

míg az obszervánsok a rendalapító elgondolásához való visszatérést, a szigorúbb irányzatot követték. Ez utóbbiak a XV. században új lendületet adtak a rend elterjedésének.

4 Először vegyük számba a megye területén egykor állt kolostoraikat: I. Szemenye (Ma: Muraszemenye) A legkorábbi zalai ferences kolostor. Alapítója a Hahót nembeli Miklós varasdi főispán volt 1248-ban, titulusa a Boldogságos Szűz.

5 Később az ebből a nemzetségből származó Alsólendvai Bánfi család kegyurasága alá tartozik, családi monostortemplomként működik. 1355-ben Miklós bán megnagyobbítja — valószínűleg átépítteti — a kolostort és jelentős adományokkal látja el.

(i Fennállása alatt a ferencesek jelentősebb kolostorai közé tartozik, 1351-ben, 1469-ben és 1502-ben itt tartják a marianusok közgyűléseit.

7 A XVI. században az Alsólendvai Bánfi család is protestáns hitre tér, és ez a kolostor megszűnését jelenti. A szerzetesek nélkül maradt kolostort a Bánfiak a török veszedelem miatt megerősítik, fallal veszik körül. Az egykori kolostor 1556-tól végvár.

8 A vár túléli Kanizsa elestét (1600), 1608-ban is erődítik.

9 Ezekután mint végvár többet nem szerep

el. Helye: A szemenyei kolostor teljesen elpusztult. Emlékét a helyi hagyomány nem őrizte meg, illetve a későbbi ismeretek alapján tévesen kereste.

10 Lokalizálásában az 1355-ös adománylevél segít bennünket. Ebből megtudjuk, hogy Miklós bán a kolostornak adományozott egy rétet, amely a kolostortól a Maláka patakig terjedt déli irányba, és odaadta a Maláka patak halászati jogát egészen a Muráig. Kaptak még a szerzetesek egy belső telket a kolostor körül, valamint nekik adta a kolostor közelében lévő malmot is. 1972-ben a muraszemenyei tsz kavicsbányájában, amely Alsó- és Felsőszemenye között félúton a falutól délre, a Mura árterén található, a kotrással végzett kavicsbányászás során téglából készült alapfalakba ütköztek. A terület a Maláka patak torkolatától északnyugatra van. A kavicsbányában leletmentést végezni nem lehetett, mert a jelenlegi talajvízszint ezt nem tette lehetővé. A kotrógép a nagy faldarabok mellett néhány idomtéglát, emberi csontokat és XV—XVI. századi kerámiatöredékeket hozott a felszínre. A lelőhely fekvése és a leletek alapján alapos a gyanúnk, hogy a bányamunka a szemenyei ferences kolostor maradványait pusztította el.

11 (1. kép) 4 FÜGEDI i. m. 89—90. 1. 5 FEJÉR György: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus et civilis. IV. 2. 23. 1. 6 FEJÉR: i. m. IX. 2. 453—454. 1. 7 KARÁCSONYI i. m. I. 18. 1. 8 A szombathelyi egyházmegye schematizmusa. Szombathely, 1972. 135. 1. 9 1608. 15. tcikk. 10

VÁNDOR László: A Mura-völgy magyarországi szakaszának településtörténete. Egyetemi szakdolgozat. ELTE., 1972. 11 Göcseji Múzeum Zalaegerszeg, Adattár, 286.