Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Foki Ibolya: Az
nyosan fordult elő antiszemita fellépés. Konkrétan három esetről tudunk. Az egyik Szentpéterúron, a másik kettő a Muraközben, Csáktornyán és Beliczán történt. Ez utóbbi két helységben a tettesek ittas állapotban a helyi elöljáróságot is megfenyegették. 00 Ezek után teljes egy hónapig semmiféle zsidóellenes megnyilvánulással nem találkozunk. ,A hangulat azonban még nem csillapodott le véglegesen. A zalaegerszegi fogházban kb. 100 embert őriztek zavargásokban való részvétel gyanúja miatt, A helybeli kir. ügyész szeptember 18-án kelt jelentésében figyelmezteti az alispánt, hogy a fogház körül esténként iparossegédek csoportosulnak és egyes hírek szerint vidékről bejöttek segítségével a letartóztatottak kiszabadítására készülnek. A kir. ügyész szerint erre ,,a helybeli iparosok között elé anyag találtatik". 01 Ha a jelzett dolgok bekövetkeznek, Zalaegerszeg egy újabb zavargáshullám központjává válhatott volna. Az őrjáratok iderendelésével. a katonai őrizet megszigorításával ezt sikerült elkerülni. A kormánybiztos jól tudta, hogy a megye viszonylagosan helyreállított rendje elsősorban a nagylétszámú katonaságnak köszönhető. Tisza Kálmánhoz küldött jelentéseiben hangsúlyozza, hogy bár Zalaegerszegen a kezdeti zavargásokon kívül újabb rendbontás nem volt, a városi és a városkörnyéki iparosok, földművesek és napszámosok a zsidóellenes mozgalomnak jelentős bázisát alkotják. Tekintélyes számuk miatt az újabb, bármikor bekövetkezhető megmozdulások meggátlására egyetlen megoldást lát: a megyeszékhelyet egy időre állandó katonai székhellyé kell alakítani. Javaslatát alátámasztja azzal is, hogy az esetleges rendbontás gyorsan kiterjedhet vidékre és szükség lesz azonnal bevethető karhatalomra. 0Mindez bizonyítja, hogy a tettleges fellépések beszüntetése még nem jelentette a zsidóellenes propaganda megtévesztő hatásának végleges kiküszöbölését. A zavargásokról szóló tudósítások, jelentések majdnem minden esetben beszámolnak a résztvevők foglalkozásáról. Szinte kivétel nélkül mindig földművesekről, napszámosokról, cselédekről, iparossegédekről és kis számban iparosokról, illetve egyéb uradalmi alkalmazottakról (kocsis, juhászbojtár stb.) történik említés. Glavina Lajos fentebb idézett jelentései és az izraelita hitközségek segélyt kérő levelei is hasonló értelemben nyilatkoznak. Zalaegerszeg elöljáróságának a város polgáraihoz, illetve Glavina Lajosnak a megye összes községéhez intézett felhívásában ugyancsak az iparossegédek és cselédek magatartásának ellenőrzéséről van szó. Megállapíthatjuk tehát, hogy a vázolt gazdasági, társadalmi körülmények folytán kedvező talajra találó antiszemita nézetek Zala megyében elsősorban az említett társadalmi rétegeket tudták erőszakos cselekedetek végrehajtására ösztönözni. A mozgalom helyi irányítói azonban feltételezhetően nem mind közülük kerültek ki. Vas és Somogy megye szomszédságának hatásáról. Verhovay badacsonyi működéséről korábban már tettünk említést. Augusztus 27-én Svastits Benő, Zala megye alispánja a következőket jelenti: „Tény, hogy a községekben a nép titkos intézők által ZML. IV. 404. b. 14 783/1883. lil Uo. 14 377/1883. 02 BM Lt. K 148—1883—XIV. D.
