Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Foki Ibolya: Az

tani, a rablások azonban másnap folytatódtak. A Kanizsáról igénybe vett ka­tonaság 17 letartóztatottat kísért el a faluból. Mindez nem használt, mert még aznap este és másnap is főként a környékbeli községekből és pusztákról bc­sereglett nép, Istóczyt éltetve, újból megtámadta a zsidók házait/' 1 Zalalövőn már augusztus 25—26-án éjjel fel kellett lépni a karhatalomnak kisebb-nagyobb csoportok ellen. A felgyülemlett indulat augusztus 27-én rob­bant ki. Kb. 40—50 főnyi, lőfegyverekkel és botokkal ellátott ember gyűlt össze, akik között sok volt a más községbeli. Haragjukat a zsidók lakásai, boltjai ellen fordítva 13 boltot törtek fel, ahonnan különböző tárgyakat és pénzt vit­tek el. A Zala c. lap a kárt 40 ezer Ft-ra becsüli. Az események hírére az alispán azonnal segítséget kért a pozsonyi hadtestparancsnokságtól. A más­napi, súlyosabb zavargást csak az odaérkezett lovasok tudták meggátolni. A várost körülfogták, a közben összesereglett tömeg azonban nem engedelmes­kedett a feloszlatási parancsnak. A katonák fegyverüket használták és az ösz­szetűzésnek több sérültje leit. Az ezt követő napokra 4 század katonát hagy­tak a városban, az augusztus 29-re eső országos vásárt pedig a feszült hangu­latra való tekintettel betiltották/ 5 A Zalalövőn történtek döntően hozzájárultak a legszigorúbb intézkedések elrendeléséhez. Az itteni és a söjtöri esetek súlyossága bebizonyította, hogy a megye forrongó közhangulatáról érkezet hírek nem alaptalanok, ezért a tör­vényhatóság vezetői augusztus 28~án reggel kormánybiztos kinevezését és rög­tönbíráskodás elrendelését kérték a belügyminisztertől. Indoklásukban a „fo­kozódó erősséggel mutatkozó zavargások"-ra, az „egyre izgatottabb hangulat"­ra és az új megmozdulások kiterjedésének veszélyére hivatkoztak. Még aznap megérkezett a válasz: Glavina Lajos főispánt a megye területére „a megzavart közrend élet- és vagyonbiztonság helyreállítása érdekében" Tisza Kálmán kor­mánybiztossá nevezi ki, a megye közönségét pedig utasítja a kormánybiztos­nak való engedelmességre. Augusztus 29-én egy hónapi időtartamra életbe lé­pett a statárium is/ 6 Glavina Lajos rögtön két felhívást'' 7 bocsátott ki: egyet Zalaegerszeg közönségéhez, egyet a megye összes községeihez. A megyeszékhelyre vonatkozóan elrendelte a fogatok állandó készenlét­be] i tartását, illetve a rendőri személyzet létszámának a felemelését. Korlátozta a vendéglők, kocsmák nyitvatartási idejét, ezenkívül az elöljáróságot éjjeli őrjáratok kiállítására kötelezte. Felhívta a községet a zavargások felbujtóinak, valamint azoknak a kocsmáknak és egyéb helyeknek a kinyomozására, ahol az izgatók tevékenységüket folytatták. Mindezek teljesítéséért az egész elöljá­róság minden egyes tagja pénzbüntetés terhe alatt személyében felelt. Zala­egerszeget — az itteni mozgalmak lecsillapodása ellenére — valószínűleg még mindig újabb zavargások lehetséges központjaként kezelték, a kormánybiztos ezért tarthatta fontosnak a megye székhelyét külön figyelmeztetni. A megye valamennyi községének szóló rendeletben fogalmazódnak meg a rend helyreállítását célzó szigorúbb irányelvek. A fentebb említett intézke­44 Uo., illetve ZALAMEGYE, 1883. szept. 2., 1883. szept. 9. ZALA, 1883. szept. 1. 45 BM Lt. K 148—1883—XIV. D., ZALA, 1883. szept. 1. Zalamegye 1883. szept. 9. A fennmaradt 680 fő a következőképpen oszlott meg: /lü BM Lt. K 148—1883—XIV. D. 47 ZML. V. 1604. Régi Lt. 614.

Next

/
Oldalképek
Tartalom