Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Feiszt György: Fejezetek a Gersei Pető család történetéből
A felemelkedési folyamat eseményei a Kanizsai féle összeesküvés bukása után gyorsultak fel a Gersei Petők számára. A pápóci győzelmet követően Zsigmond a Zala vármegyei Kernend várát adományozta nekik.' 27 Ekkor Gersei Pető János Győr, Tamás pedig Abaújvár ispánja volt.1 * Nem sokkal követte ezt János zalai főispánná történő kinevezése 131 és 1410-ig még öt birtokadomány a királytól. 30 Gersei Pető — akinek keresztneve időközben családnévvé vált — ekkor már halott volt, és nem élt legidősebb fia György sem, aki Ilsvai Lesták oldalán a nikápolyi csatában esett el. 31 Gersei Pető Tamás második házassága is gyermektelen maradt, így az egész családi vagyon a legfiatalabb testvér, János és ennek fiai birtokába került. ,,Mivel a nagybirtokos gazdagságánál fogva vállalhatta katonai csapat kiállítását és nagy területek felett rendelkezett, ahol elősegíthette vagy gátolhatta a királyi utasítások végrehajtását, a király kénytelen volt bevonni őket az országot érintő fontosabb politikai és gazdasági kérdések megtárgyalásába."' 0 A Gersei Petők tagjai voltak a királyi tanácsnak, hiszen Zsigmond és Mátyás uralkodása idején több királyi oklevélben is szerepelnek a bárók között. 33 Zsigmond uralkodása alatt mégsem jutottak országos tisztségekhez, pedig fegyvereikkel hűen szolgálták a királyt. A már említett pápóci ütközet után Kemendet is ostrommal kellett elfoglalniuk a Zsigmonddal makacsul szembehelyezkedő Kemendiektől. 34 A társadalmi hierarchiában való feljebb jutáshoz azonban más is szükséges volt. Véleményünk szerint nem feltétlenül a birtok nagysága határozta meg egy ember előrejutását a politikai ranglétrán. Arról sem lehet szó, hogy a Gersei Petők ismeretlenségük miatt szorultak volna háttérbe Zsigmondnál, hiszen uralkodásának egész ideje alatt a környezetében látjuk őket. Hogy nem kaptak még udvari méltóságot sem, annak egyik oka befolyásos pártfogó hiánya lehet. Fügedi Erik kutatásai nyomán tudjuk, hogy milyen nagyot lendített egyes családok előrejutásán, ha a családból valaki egyházi szolgálatban magasabb tisztséghez jutott és mint püspök, vagy akárcsak mint udvari káplán egyengethette családtagjainak karrierjét. 3 '* Éppen ezért feltűnő és figyelemre méltó, hogy a Gersei Pető családban a XVI. sz. elejéig egyetlen klerikust sem találunk. 30 27 ZS. O. II. 2733. 28 ENGEL Pál: A királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond korban (1387—1438). (Bp. 1977.) 47. p. ZS. O. II. 5586. 3843. 3906. 29 ZS. O. II. 3565. A kinevezési okmány nem maradt meg, de 1401 végén már ő viseli a tisztséget. 30 ZS. O. II. 1997. 3237. 3245. 3843. 3906. "'ZS. O. I. 5249. 32 Mobilitás 11. p. Amikor a főispánt már supremus comesként említik az oklevelek tulajdonképpen már országos méltóság lett belőle (honor). A címert ugyanis maga a király adta és a bírói esküt is a király kezébe kellett letenni. Ettől kezdve a megyei nemesség mint a király jelenlévő képét volt köteles tisztelni és neki engedelmeskedni. HOLUB József: Zala megye története a középkorban. I. (Pécs. 1929. 130. p. A továbbiakban: Holub). 3:! Mobilitás 159. p. :,/ 'ZS. O. II. 6258. 35 Mobilitás 25. p. M BEDY i. m. 29. p. Pető Gergely az első családtag, akiről biztosan tudjuk, hogy pap volt, 1519—1524 között pápóci prépost.
