Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Vándor László: A ferencesek középkori építészeti emlékei Zala megyében

VÁNDOR LÁSZLÓ A FERENCESEK KÖZÉPKORI ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEI ZALA MEGYÉBEN A történeti Zala megye területén a középkorban 28 kolostor létezett. Ebből a mai megye területén 21 található, a Vas megyétől átcsatolt területen egy kolostor volt, így összesen 22 egykori rendházat számolhatunk össze a megye területén. Ezek közül hetet birtokoltak a ferencrendiek (a Pölöskén valószínüsíthetőt nem számítva), így a mai megyeterületen a legelterjedtebb rend volt.

1 A ferencesek középkori zalai emlékanyagával ennek ellenére sem foglalkozott még senki, pedig történeti, építészettörténeti tekintetben csupán kolostoraik számát figyelembevéve is rendkívüli fontossággal bírtak.

2 Ez ösztönzött arra, hogy megkíséreljem a ferences emlékanyag rövid összefoglalását ennek a dolgozatnak a keretében. A középkor egyik legelterjedtebb szerzetesi közössége a ferenceseké volt. A Szent Ferenc tanait követők tanítójuk útmutatása alapján az apostoli szegénységet, a bűnbánatot hirdetve éltek. A közösségeket 1210 és 1223 között szervezték renddé. Rendkívüli gyorsasággal terjedtek el Európában, így Magyarországon is, ahol már 1229-ben megjelentek, és rövid idő múlva már önálló rendtartományt alkottak. Hazai elterjedésüket nagymértékben elősegítette az a támogatás, amelyet IV. Bélától kaptak, aki személyes okokból a másik népszerű koldulórenddel, a dominikusokkal szemben őket részesítette előnyben. Átveszik ez utóbbiak helyét a kun térítésben, később ők lesznek az eretnekséget üldöző inquisitio letéteményesei is. A legelterjedtebb hazai szerzetesrenddé válltak, kolostoraik száma 1300 és 1500 között 41-ről 115-re nőtt.

3 Már a XIV. században vita támadt a ferencesek között a szegénység értelmezése körül, amely két ágra szakadásukhoz vezetett. A mariánusok az enyhébb szabályok szerint éltek, kolostoraikhoz birtokok is tartozhattak, i

A mai megye területén 7 (8) ferences, 5 bencés, 3 pálos, 2 premontrei, 2 johannita, 1 domonkos, 1 ágostonos kolostor volt. 2 A ferences építészet összefoglaló feldolgozása; ifj. Dümmerling Ödön: A Ferencrend középkori csúcsíves stílű építészetének emlékei Magyarországon. Bp., 1914. 3 KARÁCSONYI János: Szt. Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig, I—II. Bp., 1922—19-24. FÜGEDI Erik: Koldulórendek és városfejlődés Magyarországon. Századok, 1972. 69—94. 1.