Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Szakács László: Az erdők állami tulajdonba vétele Zala megyében

erdők törzskönyvét, üzemterveket — André Béla az erdőfelügyelőség vezetője mentette meg. (A hivatal helyiségeit többször feltörték és kirabolták.) A zalai erdőfelügyelőség felső irányítás nélkül, önállóan dolgozott 1945. V. 28-ig.

12 Nagy tájékoztatási, irányítási és szervezési munkát végzett, ami hozzájárult az államosítás sikeres végrehajtásához. Az erdőbirtokosok erdőgondnokságai és üzemei is elkezdték a munkát, kivéve a megye délnyugati részét.

13 A földreformtörvényről már tudtak, az állami erdők őrzéséről írtak, pedig még hónapok teltek el az államosításig.

14 Az erdészeti szakszemélyzet a helyén maradt, a munka megkezdése különösebb nehézségbe nem ütközött. Újjáépítés, háborús károk A háborús károk súlyosan érintették az országot és a megyét is. A magyar erdőgazdaságokat 200,4 millió Pengő (1938. évi) háborús kár érte. A károk felmérését a Földmívelődésügyi Minisztérium (FM) 1945. IV. 24-én és V. 4-én kezdte el.

15 Az erdőfelügyelőség kimutatása szerint 15 642 m

3 épületfát utaltak ki a megyében megrongálódott köz- és gazdasági épületek helyreállítására. Budapestre a hidak újjáépítésére, a MÁV-nak és a bányáknak is jelentős mennyiségű épületfát, pilótafát szállítottak Zala megyéből.

16 El kellett látni a harcoló szovjet csapatokat és jóvátételként Jugoszláviába is történt tűzifa szállítása. 1945-ben a kitermelt faanyag meghaladta Zala megyében az 500 000 m

3-t.

17 Rendkívüli erőfeszítéseket igényelt az erdei dolgozóktól ennek a faanyagnak a megtermelése. Az erdőőröknek nem volt fegyverük — be kellett szolgáltatni —, ezért a vagyonvédelem nehézségekbe ütközött. A belügyminiszternek 1945 nyarán kétszer kellett igen erélyesen fellépni az elszaporodott lopások megakadályozására. Zala megyében az erdőfelügyelőség az újságban is felhívta az erdőbirtokosok figyelmét az engedély nélküli fakitermelések megakadályozására.

18 A katonaság és a lakosság által okozott erdei kár 1804 kh -on 50 510 m

3 volt megyénkben, 12 helyen volt erdei tűz. Ezen kívül háborús kárnak számíthatjuk a német Todt szervezet által igénybe vett 150 000 m

3 fenyő szerfát is.

19 « ZML. Ef. 1945. 435, 449. 13 ZML. Ef. 1945. 25, 414. 14 ZML. Ef. 1945. 102, 26—27-es doboz. 15

Magyar Statisztikai Zsebkönyv (MST) (Bp., 1947.) 225. p.; ÜMKL 80. 308. V. 4-én 11 erdőtanácsos indult Budapestről a károk felmérésére. 10 ZML. Ef. 1945. 435, 403—446., Eig. 1947. 2501. Újjáépítő magyarok. (Bp., 1947.) 493. p. A MÁV 27 000 db talpfát, 2500 m

3 váltótalpfát, 5340 m

3 műhelyi faanyagot, 11 000 m

3 pályafenntartási anyagot és 2500 vagon tűzifát kért 1945. V. 17-én. Nagyrészt Zalából lett kielégítve. ZML. Ef. 1945. 28. doboz. FM levele. 1V

ZML. MÁLLERD Erdőgazdaság iratai (MÁLL.) 1946. 5870.; Eig. 1946. 343—8956, Ef. 1945. 22—53. m ZML. Eig. 1945. 333. Ef. 1945. 29. doboz. 1946. 169. A belügyminiszter és az Ef. levelei. (Űj Zala, 1945. VI. 19. sz.) W

ZML. (MÁLL) 1946. 5870.; Eig. 1946. 343—8956. Fatermelési iratok. Ef. 1945. 22—53.