Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Feiszt György: Fejezetek a Gersei Pető család történetéből
A XIII— XIV. sz. fordulójának belpolitikai eseményei döntően meghatározták a család sorsának alakulását. A Károly Róbert mellett való kiállás András comes fiainak tragikus halálát okozták. Ezt követően Gersei Margit a királyi udvarba került és Magyar Pálnak lett a felesége. Magyar egyike volt az Anjouk polgári származású racionálisan gondolkodó hivatalnokainak, aki magas állását saját javára is okosan kamatoztatta. Elérte, hogy a király a magyar birtokjog történetében először, addig példátlan módon fiúsította feleségét és így a Gersei birtokok az ő kezelésébe kerültek. Bár a fiúsító oklevél indoklása kizárólag Margit atyjának és annak testvéreinek érdemeiről beszél — 16 évvel a történtek után —, 69 nem nehéz kikövetkeztetni az ügy hátterét. 70 Magyar Pál halála után Gersei Margit a birtokokat az egyház részére eladományozta. 71 Felmerül a kérdés, mi lehetett az oka, hogy csak a pápóci prépostság és az óbudai klarissza kolostor élvezte Margit asszony bőkezűségét? Az egyháztörténeti kutatások más összefüggésben feltárták a tényeket, amelyek megadják a választ kérdésünkre. A győri püspökség, ahova Pápóc a XIV. sz.-ban tartozott Kálmán püspök — Károly Róbert természetes fia — irányítása alatt állt, 72 az óbudai klastromot pedig a királyné alapította. 73 Nem kétséges, hogy a királyi család tagjainak igyekezett Margit asszony a kedvében járni adományaival. A dolgok ilyen megvilágításában láthatjuk, mennyire meddő volt az a vállalkozás, hogy Gersei Pető valaha is visszaszerezze az unokatestvére által eladományozott, de az „ősi jogon" őt illető birtokokat. 74 Ez a küzdelem, amely természeténél fogva nem csak jogi síkon folyt, rányomta bélyegét Gersei Pető és családja anyagi helyzetének alakulására a XIV. sz. derekának éveiben. A Bars vármegyei Saskő várának 1390-ben Gersei Pető György volt a várnagya. Alárendeltjeit, vagy ahogy maga nevezi őket „familiárisait" Gersei Balázst és Lászlót nyilván szülőfalujából hozta magával. 75 Ezeknél ugyanis a Gersei név csak a származási helyet jelentette nem pedig családtagságot. Ha fentebb a várépítés tényét mint a nemesség nagy tömegéből az előkelők közé lépés kritériumaként említettük, akkor feltétlenül el kell mondanunk, hogy a várépítést már évtizedekkel megelőzően milyen kép rajzolódik ki a Gersei Petőkről a familiáritás tükrében. Ilyen módon ugyanis az imént említett két „familiáris" csak személyi szolgaként vehető figyelembe, míg ugyanezen időben egy hatalmaskodás kapcsán oklevél sorolja a Gersei Petőknek azon familiárisait, akik Vas vármegyei birtokaikon tartózkodtak és ott töltöttek be tisztségeket. 76 A familiárisok szerepének vizsgálata azért lehet fontos mozzanata a csa69 C. D. VIII. 3. 271. p. 70 Az oklevél túlzásaira már Kristó Gyula felhívta a figyelmet (A Kőszegiek kiskirálysága. Vasi Szemle, 1975. 260. p.) Magyar Pál szerepét illetően hasonló véleményen van Szántó is i. m. 71 V. ö. 14. jegyzet. 72 PÓR Antal: Kálmán győri püspök. (Századok, 1889. 369—384. p.) 73 FÜGEDI Erik: Topográfia és városi fejlődés a középkori Óbudán. (Tanulmányok Budapest Múltjából, XIII. 1959. 20. p.). 74 V. ö. 13. jegyzet 75 ZS. O. I. 1590. 7G ZS. O. I. 2694. Sáli István, Bögötei Mihály, Zelestei László, Szentpéteri István, Mindszenti István, Hetyei Benedek.
