Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Vándor László: A ferencesek középkori építészeti emlékei Zala megyében

Tudjuk, hogy 1535-ben a legkisebb az obszerváns ferencesek kolostorai közül, mindössze öt szerzetes lakja. Ez az adat az 1532-es török pusztítás utánról való, amikor a kolostor még újjáépült, de 1542 után megszűnik itt a szerzetesi élet, a Hagymásiak protestáns hitre térnek és elűzik a ferenceseket* «£g) A templom azonban nem pusztul el. Protestáns templomként használják a XVIII. század második feléig, amikor is az ellenreformáció hatására a mezővárost birtokló Batthyányak elrendelik lebontását.

27 Helye: A mai Kisszentgróton a Szabadság utca elején a mai napig áll a kolostor rommaradványa. (3. kép) Ugyanis a helybeli lakosok kérésére a templomot lebontató földesúr a tornyot harangtoronyként meghagyatta, és ez a hozzá csatlakozó szentélyfallal és a sekrestyefolyosó részletével a mai napig megmaradt. Az 1979—80-as régészeti kutatások után a templomrom műemléki helyreállítása megtörtént. Feltáratlan maradt a templomtól északra állt kolostor.

28 VI. Egervár Az egervári ferences kolostort a vas—zalai megyehatáron fekvő faluban Egervári László horvát bán, majd tárnokmester alapította.

29 A pontos évet nem tudjuk, csupán azt, hogy 1489—90-ben kezdődhetett építése. 1493-ban egy ötvös,

30 1494-ben pedig üvegfestő dolgozik a templomon,

31 amelynek építése ekkorra már igen előrehaladott állapotban lehetett. Mindenesetre 1496-ra már készen kellett, hogy álljon a Boldogságos Szűz tiszteletére emelt kolostor temploma, hiszen az alapítót ide temették el.

32 Maga a kolostor azonban még nincs befejezve, építéséről adatok szólnak 1498-ból is.

33 1516-tól tudunk működéséről. Ekkor a kolostorban él az építkezést befejező Egervári Bereck tinnini püspök is. Működése 1554-ig az új kegyurak, a Kanizsaiak, majd a Nádasdyak alatt is folyamatos. Az obszervánsok kisebb kolostorai közé tartozott. 1535-ös adat szerint tizenegyen lakták. A kolostor pusztulása az 1560-as év k elejére tehető, amikor a Nádasdyak protestáns hitre térnek.

34 A templom azonban továbbra is fennmarad, és egy ideig protestáns templomként működik. A XVII. században, valószínűleg az 1664-es hadjárat idején súlyosan károsodik, boltozata is beszakad. A XVII. század végétől Széchenyi birtok.

35 Ekkor ideiglenesen helyreállítják, már mint katolikus templomot. 28 KARÁCSONYI : i. m. II. 173—174. 1. 27

KARDOS Sámuel: Adatok Zala-Szentgrót történetéhez. Nagykanizsa, 1897. Másolata: Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg, Adattár, 1051. 28 Régészeti Füzetek I. Ser. I. No. 33. 1980. 119. 1. 29 KARÁCSONYI: i. m. II. 38. 1., és Vándor László: Későgótikus építőműhely Egerváron és környékén. Bölcsészdoktori disszertáció. ELTE, 1981. 30 Országos Levéltár, Dl. 19 946. 31 Országos Levéltár, Dl. 26 070. 32

REISZIG Ede: A Geregye nemzetség, Turul. 1900. 120. 1., és Országos Levéltár, Dl. 22 468. 33 Országos Levéltár, Dl. 20 518., 20 782., 20 784. 3

'' KARÁCSONYI : i. m. II. 39—40. 1. 5 Országos Levéltár, Kamarai levéltár Litterae ad cameram exarates, 1676. N. 365. f. 411.