Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Petánovics Katalin: A Zala megyei múzeumok néprajzi gyűjteményeinek elemzése.
Csoportosítás Zalaegerszeg Nagykanizsa Keszthely XIV. Mesterségek 1225 (Kisip.: 1012 3237 (Kisip.: 2745 2081 (Kisip.: 2002 Háziip.: 213) Háziip.: 492) Háziip.: 79) XV. Kerámia 250 752 1034 XVI. Gyógyítás 2 26 100 (Emberi: 56 Állati: 44) XVII. Szokások 51 513 (Napt. ün.: 447 (Napt. ün.: 388 422 Egy. élet: Egyéni él.: 125) 25) XVIII. Zene 13 33 20 XIX. Játék 15 459 127 XX. Egyéb 734 80 164 Népművészet 107 összesen 6979 db 10547 db 8067 db Leltárkönyvi adat 1983. dec. 31. 6979 11830 8454 Néhány eltérés is kiderült az összegezésnél. A „népművészeti" tárgyakat használatuk szerint kellett volna besorolni a sok ide is, oda is tartózhatóság miatt. Nagykanizsa a szárú- és fa faragványokat és a díszített kobakokat külön népművészeti egységként kezelte. Zalaegerszeg a tükrösöket és a faragott botokat az állattartáshoz osztotta be. Ugyanő a földművelésen belül csak a nagyméretű talajművelő eszközöket vette külön, a többi négy alcsoport tárgyainak számát összevonta. A pontosság kedvéért megemlítem, hogy a kismesterségek felsorolásában értelemszerűen szerepelnek azok a műhelyegyüttesek is, amelyek a helytörténeti gyűjteményekbe vannak leltározva. Ezeknek darabszámát azonban nem adtuk hozzá a néprajzi gyűjtemények végösszegéhez. Szólnunk kell a táblázat végeredményeinek és a felmérés alapjául szolgáló leltárkönyvi bejegyzéseknek (1983. december 31.) az eltéréséről. Nagykanizsán és Keszthelyen azért fordult elő, mert értelemszerűen csak magát a tárgyat számoltuk és nem a leltári tételeket. Aki ismeri a néprajzi gyűjteményeket, azt is tudja, hogy vannak olyan tárgyak, amelyeket egyediségük miatt nem lehet a fenti táblázat egyik címszava alá sem osztani. Ezeket az egyéb gyűjtőnévvel jelöltük. Láthatjuk, hogy a részletes módszertani megbeszélések ellenére sem sikerült maradéktalanul elvégezni a munkát. Ennek oka volt az is, hogy Zalaegerszegről elköltözött a néprajzos, és nem tudtuk tartani vele a szükséges kapcsolatot. Mindezek a zökkenők és hiányosságok ellenére a felmérésnek sok gyakorlati haszna született. Először is megismerkedtünk a megyében lévő 3 múzeum néprajzi gyűjteményének összetételével. Másodszor: pontosan tájékozódhatunk a térkép — s ennek alapjául szolgáló összesítéseink — segítségével arról, hogy gyűjtőterületünk mely részét kell fokozatosan felgyűjtenünk, vizsgálat alá vennünk. Harmadsorban látjuk, hogy mely tárgycsoportot kell még kiegészítenünk, vagy gyűjtését korlátoznunk. 20 Ezek ismeretében kialakítha20 Az 1970-ben készített felmérés segítségével sikerült pótolni azokat a hiányokat, amelyeket akkor célként magam elé tűztem.
