Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Sirágli Lajos: A dunántúli olajbányászat hároméves terve (Adatok a MAORT történetéhez.
ber 1—2-án tartott kétnapos termelési tanácskozáson a termelési problémák és a jövő feladatai szerepeltek a napirenden. A hozzászóló szakemberek derűlátóan nyilatkoztak a problémák megoldhatóságát illetően. Gyulay Zoltán előadásában a feladatokat két pontban foglalta össze: 1. minél rövidebb idő alatt felkutatni a Dunántúlon tel tételezett szénhidrogénkészleteket; 2. a szükségletek diktálta ütemben, de minél jobb hatásfokkal leművelni a feltárt készleteket. ,,Ez lett volna a feladatunk a múltban is, de ezért most, amikor a Magyar Belügyminisztérium szürke könyve már előttünk fekszik, vissza kell tekintenünk a múltba és szigorú önkritikát kell gyakorolnunk a múlt műszaki szemlélete felett. A műszaki szemléletet a MAORT-nál az olajár, s benne profit irányította, a tőkés vezetőség az olaj- és gázáron át nézett minden műszaki kérdést. E célzatos kapitalista beállítás mellett a termelés terén arccal a legolcsóbb termelésmód, a felszökő termelés felé fordultunk és elhanyagoltuk a mechanikus termelési módokat, a segédgázt és a mélyszivattyúzást." 35 A dinamikus hozzáállás és a tervet teljesíteni akarás már 1948. év végén, az 5 hónapos terv értékelésekor megmutatkozott: a nyersolajtermelés az öt hónap átlagában 13%-kal, a gazolintermelés 22%-kal, a propán-bután termelés 14%-kal, a földgáztermelés 8%-kal haladta túl az előirányzatot. Ugyanakkor mérhető megtakarításról számolhattak be az anyagfelhasználásban: diesel-olajban 19%, földgázban 20%, szénfelhasználásban 67%, de a villanyáram-fogyasztás 65%-kal túllépte az előirányzatot. A fizikai dolgozók létszáma az öt hónap átlagában 2878 fő volt, a műszaki értelmiségiek száma 160 főről 177 főre, az adminisztratív dolgozóké 387 főről 425 főre emelkedett. Az egy munkaórára vonatkoztatott termelékenységi index az augusztusi 11,87 Ft-ról decemberig 15,28 Ft-ra nőtt. 36 Napirendre került a gázpazarlás megszüntetése is, melynek tanulmányozására a Gazdasági Főtanács 1948 decemberében bizottságot hozott létre. A hasznosításra vonatkozóan két terv készült: a „Hungária" gázerőmű felállítása Lispén és a gáznak Budapestre történő szállítása. 37 A gázvezeték költséges építése helyett Gyulay Zoltán és Czupor Andor tervei alapján az olaj távvezetéken olajjal együtt való szállítás mellett döntöttek. A kísérletek befejezése után a szállítás gyakorlati megoldását a MAORT 1949. május l-re vállalta. 38 Az állami kezelésbe vett vállalat 1949. évi terve már a hároméves terv két és fél év alatti végrehajtásához szükséges értékeket tartalmazta: az amerikai vezetés által eredetileg előirányzott átlagnál kőolajból 94%-kal többet (504 000 tonnát), propán-bután gázból 25%-kal, gazolinból 29%-kal, szénsavból 33%-kal többet kívántak termelni, a fúrási teljesítményt 108%-kal szándékoztak növelni. A legjelentősebb növekedést a tervben az aktívkorom termelési előirányzat mutatta, mert a termelést a hazai szükséglet fedezéséig 36 Gyulay Zoltán előadása a 2 napos nagykanizsai termelési tanácskozáson. — MOIM Arch. — MAORT-iratok 1. Az idézetben említett „szürke könyv" pontos címe: A Magyar Belügyminisztérium közlése a MAORT szabotázs ügyéről (Bp. 1948. szeptember). Az állami kezelésbe vett MAORT Üzemgazdasági Főosztályának 1948 augusztus— december havi jelentése. = MOIM Arch. 37 NÉMETH András : i. m. 379. p. 38 U. o. 380—381. p.
