Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Sirágli Lajos: A dunántúli olajbányászat hároméves terve (Adatok a MAORT történetéhez.

SRÄGLI LAJOS: A DUNÁNTÜLI OLAJBÁNYÁSZAT HÁROMÉVES TERVE (Adatok a MAORT történetéhez, 1947—1949) A második világháború befejeztével, a romok eltakarítása után, a magyar gazdaság fejlődése először a régi úton indult. Az országra a vesztett háború következményeként óriási teher nehezedett. A termelés beindítása, a jóvátételi kötelezettségek teljesítése, a hazai szükségletek fedezése csak a dolgozók áldozatos munkája eredményeként valósulhatott meg. Az önerőből való újjáépítés és gazdaságfejlesztés sürgős változtatásokat követelt, elsősorban a központi tervezés és irányítás megvalósítását. Már az újjáépítés első időszakában, a stabilizációban és egyes központi gazdaságpolitikai döntésekben felismerhető volt bizonyos tervszerűség, de valódi tervgazdálkodásról, átfogó tervekről mégsem beszélhetünk. 1946 szeptemberében a Magyar Kommunista Párt III. kongresszusán fogalmazódott meg egy átfogó, három évre szóló államgazdasági terv kidolgozásának és megvalósításának szükségessége. Ennek az elvi döntésnek a nyomán, 1946. október 15-én terjesztette a Politikai Bizottság elé az MKP Állampolitikai Osztálya a terv előkészítésére vonatkozó javaslatát, s 1946 decemberében már a nyilvánosság előtt ismertették a terv alapjait. A tervet előkészítő bizottság általánosságban reálisnak mondható számításai szerint három év alatt megvalósítható az 1938. évi termelési szint elérése és bizonyos mértékű túlszárnyalása. Az 1947. augusztus 1-én indított terv a három év alatti beruházások öszszegét 6,5 milliárd forintban határozta meg, melyből a mezőgazdaság 30%-ban, a bányászat és ipar 26%-ban, a közlekedés 25%-ban részesedett volna, a fennmaradó részt pedig szociális, kulturális és építési beruházásokra szánták. A tervidőszak végére az 1938-as szinthez viszonyítva a bányászat 38%-os, az ipari termelés 17%-os növelését irányozták elő. A hároméves terv még nem szocialista terv, bár felismerhetők benne azok bizonyos elemei. Az állam és a társadalom sajátos, átmeneti jellegének megfelelően átmenetet képezett csak a szocialista tervgazdálkodáshoz. A terv egy többszektorú gazdaság igényeire és lehetőségeire épült. Mikor a tervet elkészítették és elindították, gazdasági életünk kapitalista tényezői még jelentős erőt képviseltek. A gazdaságban lényegi átstrukturálódás 1948-ban történt, amikor a nemzetközi helyzetben, továbbá a kommunista és munkáspártok