Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Szakács László: Az erdők állami tulajdonba vétele Zala megyében
főként igazgatási hatósági munkát végeztek, az üzemi munkát a birtokos végezte. 5 Erdőgazdálkodás: A nagyobb erdőbirtokokban az erdőgondnokságok, a kisebbekben a mezőgazdasági birtokot kezelők irányították az erdőgazdálkodást. A jól szervezett régi erdőgazdaságok átvétele megkönnyítette az új állami erdőgondnokságok felállítását. 0 Erdőkezelés. A közbirtokossági és az üzemtervszerű gazdálkodásra kötelezett magán erdők kezelését, állami, járási erdőőrök végezték. Az önként jelentkező, rendszeres gazdálkodásra nem kötelezett birtokosét is. Az erdőőrök csak szakmai munkát végeztek, a vagyon- és pénzgazdálkodásba nem szólhattak bele. A járási erdőőrök az erdőfelügyelőség alá tartoztak. A megye erdőterülete 1945-ben: 209 416,7 kh. Az összterülethez viszonyítva ez 24,8% erdősültségnek felel meg. Az egyházi és hitbizományi erdők aránya — 43,8% — igen magas az országos adatokhoz viszonyítva. A 147,8 kh-as állami erdő a kehidai állami gazdaképző iskola tulajdona volt. Állami erdőkről gyakorlatilag tehát nem beszélhetünk, döntő jelentőségű a nagybirtok volt. 7 Az erdők fafajmegoszlása: Tölgy erdők 25,2% Bükk és más lomb erdők 61,4% Fenyő erdők 13,4% Zalában országos hírű tölgyesek, bükkösök és fenyvesek voltak. A zalai erdők fatömege és minősége a korszerűen gazdálkodó néhány nagybirtoknak köszönhetően az országos átlag felett volt. Igen rossz, leromlott erdők is voltak a megyében, főként a kisebb birtokokon. Az összes erdők 67,6%-át rendszeres gazdasági üzemterv szerint kezelték, 32,4%-a üzemterv nélküli magánerdő volt. A megye erdőinek értékelése Az erdők és az erdőgazdálkodás minősége 1945 előtt igen változó volt. Jelentős az alacsony színvonalon, rontott erdőkben gazdálkodók száma, de néhány nagybirtokon — Batthyány, Pesti Központi Papnevelde, Esterházy — magas színvonalú erdőgazdálkodás folyt, kiváló szakemberekkel. Különösen az Esterházy birtokon folyó erdőgazdálkodást kell kiemelnünk, ahol a kort megelőző szintű szakmai irányítással a kiváló minőségű erdőket a jól szervezett erdőgondnokságok termelték le. A szakemberek mellett állandó munkáb Az igazgatási munka mellett kis mértékű üzemi munkát is végeztek. Ilyen volt az állami csemetekert, erdőrendezés, szakmai tanácsadás és a járási erdőőri szervezet. Ü A régi és az új erdőgondnokságok a térképmellékleten vannak feltüntetve. 7 ZML. Erdők törzskönyve alapján. A későbbiekben is ezt vettük alapul, mert az államosítás is ebből indult ki. LESENYEI Ferenc: A magyar erdőgazdaság. (Erdészeti Kísérletek, 1927. Sopron, 3—4. sz.) 109—110. p. Minden adat az 1945-ös Zala megyére vonatkozik.
