Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Szőke Béla Miklós: Kora-középkori tanulmányok. I. (A Kárpát-medence 9—10. századi régészeti kutatásának vázlata és fö kérdései)
A morva vezető réteg frank mintára épült, palánkfallal körülvett udvarházakban lakott, melyekben templom, néhány lakóház és gazdasági épület állt. A legteljesebben feltárt udvarház Bfeclav—Pohansko-n került elő. 21 Feltehetően hasonlók voltak Mikulcicén és Staré Meston is, ahol a lazán elhelyezkedő udvarházakat hatalmas területet körülölelő földsáncokkal védték. 22 Ezeket a sáncvárakat a kutatók egy része — alaptalanul — városcsírának tartja. 23 Az udvarházakban álló változatos méretű és alaprajzú templomokat mészhabarccsal összefogott terméskövekből építették, majd vakolták és festették őket. A templomoknak kő- vagy öntött habarcspadlójuk volt. A négyszögletes szentélyű templomokat egy időben egy kevéssé valószínűsíthető ír—skót miszsziós tevékenységgel hozták összefüggésbe. 2 '' A félkör alakú apszissal és négyzet alakú nartex-szel ellátott templomokat az Adria-, ill. az Al-Duna vidékéről származtatják. 25 A templomok nagy részét akkor kezdték építeni, amikor Cirill és Method térítő tevékenysége elkezdődött (863-tól), a köréjük temetettek sírjaiban a 9. század utolsó harmadára és a 10. század első felére keltezhető leletek találhatók. Erősen tagolt társadalmi viszonyok alakultak ki a 9. század második felére; ennek megfelelően egyre sokszínűbbé és változatosabbá (gazdagabbá) vált a korszak régészeti leletanyaga is. A 9. század utolsó harmadára olyan önálló formanyelvű ötvösművészet alakult ki, amely egységes képével jól elkülönült már az inspiráló kulturális, művészeti központokéitól. Két fő kulturális hatás mutatható ki; mindkettő már a 7.—8. században befolyással volt a Morvamedence anyagi műveltségére, de akkor még primer módon hatottak, azaz vagy import útján kerültek ide a tárgyak, vagy azokat szolgai módon másolták és sokszorosították: ez a két kulturális centrum részben a késő avarkori Kárpát-medence, 20 részben pedig a merowing és kora-karoling-kori Rajna-vi21 KALOUSEK, F.: Bfeclav— Pohansko, I. velkomoravské pohfebisté u kostela. Brno 1971; DOSTÁL, B.: Bfeclav—Pohansko IV. velkomoravsky velmozsky dvorec. Brno 1975.; a korai szláv telepről, azaz az udvarház előzményéről ld. DOSTÁL, B.: K casné slovanskému osídlení Bfeclavi—Pohanska. Studie AUCAV v Brné, rocník X. 2. Praha 1982. 22 HEJNA, A. : Zu den Anfängen der Fürsten- und Herrensitze in westslawischen Raum. Vznik a pocatky Slovanű 7 (1972) 49—76.; POULlK, J.: Dve velkomoravské rotundy v Mikulcicich. MonArch XII. Praha 1963.; UO. : Mikulcice, sídlo a pevnost knizat velkomoravskych. Praha 1975. 23 SOLLE, M.: Zur gessellschaftlich —geschichtlichen Entwicklung der westslawischen Burgwälle nach archäologischer Forschung. Vznik a pocátky Slovanű 6 (1966) 115—151.; HENSEL, W.: Anfänge der Städte bei Ost- und Westslawen. Bautzen 1967.; TUREK, R. : Siedlungskonzentrationen an großmährischen und böhmischen Burgwällen des IX. Jhdts. in: Siedlung Burg und Stadt. Berlin, 1969. 183—196.; HERRMANN, J.: Zwischen Hradschin und Vineta. Frühe Kulturen der Westslawen. Leipzing —Jena —Berlin 1971. PROCHÁZKA, V.: Die patrialchale Stadt als Entwickklungsstufe der ältesten politischen Organisation bei den Slawen. Vznik a pocatky Slovanű 7 (1972) 11—48.; SZŐKE B. M.: Zalavár, Zalai Gyűjt. 6 (1976) 91—100. 24 CIBULKA, J. : Velkomoravsky kostel v Modré u Velehradu a zacátky kfestanství na Moravé. MonArch VII. Praha 1958.; ezzel szemben RICHTER, V.: Die Anfänge der großmährischen Architektur, in: Magna Moravia, Sborník k 1100. vyrocí pfíchodu byzantské mise na Moravu. Spisy University J. E. Purkyné v Brné Filosofická Fakulta 102. Praha 1965. 136—172. 25 RICHTER i. m. (1965) 173—202. 26 SZŐKE, B.: Über die Beziehungen Moraviens zu dem Donaugebiet in der Spätawarenzeit. StudSlav 6 (1960) 75—112.
