Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Kerecsényi Edit: Dél-zalai hímes szőttesek. I. Takácsszőttesek

60.78.5 „Törülköző", Nagykanizsa (7. kép/2) Anyaga vegyesvászon, mintázata „csillagos". A két végén kirojtozták, a szálakat megpödörték, majd gombra kötötték. 201x34,5 cm. Szálai József, a híres kiskanizsai takács szőtte 1860 körül. 77.27.20 „Hosszútörülköző", Nagyrécse (7. kép/3) Anyaga vegyesvászon. Két végén három széles sávban azonos bordó — közbül fehér — fölszedéses hímek. Legvégén szálhúzásos díszítés és keskeny, 1 cm-es rojt a kender láncfonálból. 210x33,5 cm. A nagyrécsei takács szőtte 1920 körül. Nem használták soha. 72.10.23 „Kendőző", Zalakomár (8. kép/l) Anyaga teljes szélességben meghagyott vékonyszálú vegyesvászon. Mindkét végét 3—3 széles hímes sáv, egyszerű szálszorítás, majd kézzel hozzávarrt keskeny, kirojtozott vászoncsík díszíti. Utóbbi a szegetlen végeket rejti. 223x73 cm. 1919-ben szőtte Tarr Vendel. „Mikor halott volt a háznál, a tükröt letakartuk vele, meg az ajtóra akasztottuk." 79.11.1 „Hosszútörülköző", Galambok (8. kép/2) Anyaga vegyesvászon. A teljes szélességben meghagyott kendő két végén a széles és a két keskeny fölszedett, hímes sáv mindkét oldalán egy-egy „duplán fölvert", piros és fehér „fogazott" szélminta. Legvégül egyszerű szálszorí tás, mely alá pamut láncfonalas vászoncsíkból rojtos szélt öltögettek. Egyik sarkában szálöltéssel varrt R J—1 monogram. 182x71,5 cm. Beke Imre szőtte 1920 körül. ABROSZ, „ABROSZ" A sarokpad közötti nagy asztal letakarására szolgáló abroszok mindig két szélből készültek, melyeket gyári szőttes szalaggal, valamilyen díszvarrással — néha azonban csak egyszerű öltésekkel — dolgoztak össze. Az abrosznak való szövésekor a takács különösképp ügyelt arra, hogy a hímek azonos távolságra kerüljenek, mert ha ez nem sikerült, az összevarráskor nem találkoztak, elcsúsztak. Igaz, ez nem zavarta különösképp a megrendelőt. Az abroszokat többnyire öt vagy hat azonos mintájú fölszedett hím díszítette. Ezek szélessége és egymástól való távolsága a megrendelőtől függött, hisz egy-egy bonyolultabb mintáért 3 kg búzát is kellett fizetnie. Ezért a különféle rendeltetésű abroszokat különböző szélességű hímekkel készítették. Legszebbre azt, amit karácsonyi vagy lakodalmas abrosznak szántak. A módos kiskanizsai Kiss József né pl. még 1934-ben is 15 abroszt kapott stafírungba. Ebből a két lakodalmas volt csak gazdagon hímes, a többi csupán „síkon szőtt, piros vetülékkel cifrázott" vagy sima. A leggazdagabbak azonban 1900-ban már egy-egy abrosz egész felületére is szövettek fehér pamuttal duplán fölvert, geometrikus mintázatot. A közölt abroszok ismertetése: 70.5.2 „Lakodalmas abrosz", Nagykanizsa (9. kép/l) Anyaga pamutvászon, a két szél házi cérnával egyszerűen összevarrva. Dísze öt azonos mintájú, piros fölszedett sáv — melyekben a közkedvelt,