Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Foki Ibolya: Az

A megye többi településén azonban nem volt túl biztató a helyzet. Zalaszentgróton ugyancsak augusztus 26-án este szabadultak el az indulatok. Kb. 60 ember vett részt az ablak beverésekben, a Morgenstern-féle kávéházban pedig tüzet okoztak.

38 Sárhidán a lázongók megöltek egy idős zsidó tanítót. További mozgalmaktól tartva, másnap 14 kocsin katonákat küldtek a községbe.

39 Ugyanezen a napon még Kiskanizsán és Zalabéren volt zsidóellenes zavargás. Az előbbi helyen nem kizárólag zsidók ellen irányult, mivel egyes vagyonosabb falusiakat is megtámadott a főleg mesterlegényekből és inasokból álló csoportosulás/'

0 Zalabéren pedig helybeli zenészek, kb. 15 főnyi ugyancsak helybeli lakostól kísérve, éjszaka végigjárták az utcákat és minden izraelita vallású lakása előtt megállva zsidóellenes dalokat énekeltek/'

1 Forrásaink tanúsága szerint az antiszemita megmozdulások Zala megyében augusztus 27—28-ra teljesedtek ki. Mivel a megye nagyobb városaiban (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely) már lezajlottak az ilyen esetek, az azokban résztvevő vidékiek által ekkorra már az egész megye tudomást szerezhetett a történtekről. Augusztus 27-én az alispán a zavargások várható kiterjedését jelenti a belügyminiszternek. A keszthelyi főszolgabíró a zsidóellenes fellépések fokozódásáról számol be. A zalaegerszegi járás főszolgabírája pedig katonaságot kér, mivel több községben a zavargás „készülő félben" van. Nyugtalanító hírek érkeztek a pacsai és novai járásból, valamint Keszthelyről és Sümegről is/'

2 Szükségessé vált az azonnali intézkedés, mivel a vidéki mozgalmak fokozódása a megyeszékhelyen is egy újabb zavargáshullámot indíthatott volna el. Felsőbb szinten már megtörténtek az előkészületek, hogy szükség esetén rögtön ki lehessen hirdetni a megyében a rendkívüli állapotot. A helyzet komolyságát jellemzi, hogy a rögtönbíráskodás bevezetését közlő rendelet első tervezete csak Zalaegerszeg város területére mondta volna ki a statáriumot. Ez azonban a rögtönbíráskodási szabályok értelmében csak egyes törvényhatóságok, nem pedig egyes községek területére rendelhető el. Az igazságügyminiszter Tiszához küldött levelében megjegyzi, hogy a szabályoktól való eltérést a fennálló körülmények teszik indokolttá. Hozzáteszi, hogy azt a belügyminiszter „csakis a kikerülhetetlen és el nem hárítható szükség esetén" foganatosítsa. Tisza a rendeletet azonnal visszaküldi és kéri, hogy azt az egész megyére kiterjedő érvénnyel állítsák ki. Hivatkozik a vidékiek nagyarányú részvételére, valamint a Somogy megyei lázongók átszökésének megakadályozására. A rendelet augusztus 27-én az említett értelemben megfogalmazva érkezett meg Tiszához, aki azonnal kérdést intézett az alispánhoz, hogy nem szükségesek-e rendkívüli intézkedések. A válasz ekkor még nemleges, a bekövetkező események azonban változtattak a helyzeten.

43 Söjtörön három egymást követő napon, 1883. augusztus 27—28—29-én robbant ki zavargás. A mozgalmat kezdetben sikerült az elöljáróságnak elfoj38 BM Lt. K. 148—1883—XIV. D. ZALA, 1883. szept. 1. 39 Uo., illetve ZALAMEGYE, 1883. szept. 9. 4n

ZALA, 1883. aug. 29. 4

' ZALA, 1883. szept. 1. 42 BM Lt. K 148—1883—XIV. D., ZALAMEGYE, 1883. szept. 9. 43 BM Lt. K 148—1883—XIV. D.