Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Foki Ibolya: Az
mány elutasította. 1878-ban a zsidóság Palesztinába való kitelepítését ajánlotta, eszméinek propagálása céljából pedig sikertelen lapalapítási kísérletbe fogott. Nézetei különösebb visszhangot ekkor még nem váltottak ki, sőt a képviselőházban mondanivalóját gyakran derültség fogadta, s Istóczy egy ideig gúnyos megnyilvánulások céltáblája volt. Kezdeti fellépése azonban alkalmat adott arra, hogy egyesek felfigyeljenek nézeteire és bizonyos rokonszenvvel forduljanak az Istóczy körül szerveződő csoportosulás felé, ahol már megtalálhatjuk a kialakuló antiszemita mozgalom későbbi vezéralakjait (Simonyi István, Önody Géza, Verhovay Gyula, Széli György stb.). Célkitűzéseik népszerűsítésében a következő évtized elején értek el nagyobb sikereket, amihez külső körülmények is hozzájárultak. Mindenekelőtt a Galíciából bevándorló zsidók létszámának hirtelen megemelkedését kell megemlítenünk, aminek hátterét az erőteljes oroszországi üldözések elől az említett tartományba menekülők áradata képezte. A Magyarországra átköltözők öltözködésükben, hajviseletükben, nyelvükben és szokásaikban jelentősen különböztek a már régóta itt élő és részben már asszimilálódott hitsorsosaiktól. Tömeges betelepedésük és a hagyományokhoz való ragaszkodást tükröző külső megjelenésük elősegítette, hogy Istóczyék általában a magyarországi zsidóságra tereljék a figyelmet, hangoztatva, hogy beáramlásuk „idegen betolakodók" térhódítása, amely azért veszélyes, mert a magyarságot gazdaságilag elnyomja és elveszi életlehetőségeit. Kialakították sajátos frazeológiájukat, amelyben a zsidó szóhoz csakis negatív asszociáció járulhatott, amivel az ellenkező tartalommal felruházott „keresztény" megjelölést állították szembe/' Istóczy Győző tevékenységének következő lényeges állomása 1880-ban a „Magyarországi nem zsidók szövetségének központi egylete" elnevezésű szervezet létrehozására tett sikertelen kísérlet és a 12 Röpirat című havi folyóirat megindítása volt. A fenti szervezetnek az alapszabály-tervezet szerint az lett volna a kitűzött célja, „hogy hazánkat a zsidóság által való további gazdasági és erkölcsi megrontástól megmentsük". Emellett sürgette a zsidókérdés törvényes keretek közti „gyökeres megoldását". Közölte, hogy az egyletet „a Németországban folyamatban levő antiszemita mozgalom példájára" kell felállítani. 5 Ebből is látszik, hogy a hazai zsidóllenesség szervezett keretek közti kibontakozását előmozdító külső körülmények közül a másik fontos tényező a külföldi, főként pedig az osztrák és német antiszemitizmus eszméinek elterjedése volt. Az 1870-es és 80-as években Európa több országában (Olaszország, Franciaország, Oroszország, Románia, Németország, Ausztria) erőteljes zsidóellenes kampány indult, amely antiszemita szervezetek létrejöttével, nagy propaganda hadjárattal és gyakran erőszakos cselekedetekkel járt együtt. Ennek részletezése nem célunk, ismeretes, hogy Istóczyék megpróbáltak kapcsolatokat kiépíteni külföldi elvbarátaikkal, ami főként Németország esetében járt sikerrel. Ha tehát összegezni kívánjuk a magyarországi antiszemitizmus létrejöttének okait, akkor elsősorban az új gazdasági körülményekhez alkalmazkodni nem tudó társadalmi rétegek — főként a középbirtokosok, illetve a volt céhes iparosok és az egykori jobbágyok jelentős része — válságba jutását kell ''KUBINSZKY, 1976. 82—83. p. 5 Uo. 241. p.