Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)
Kotnyek István: Zalai tanítóegyletek és az óvodai mozgalom a XIX. század második felében
1374-ben a sümegi járáskör évnegyedes gyűlésének egyik fő témája épp az óvodai nevelés volt. Vitaindítóként Német Béla sümegi óvó tartott előadást az „alapművelésről". 6 A megye tanítótestületei közül a legnagyobb érdeklődést az óvodaügy iránt a Zalamegyei Általános Tanító Testület Nagykanizsai Járási Tanító-köre tanúsította. Nem véletlenül, hiszen a megyén belül Nagykanizsa volt az óvodai mozgalom központja. Az 1875. február 21-én alakult Kisdednevelési Egyesület tagjai között találjuk a város tanítóit, az egyesület vezetőségében is két nagytekintélyű tanítót, Hoffmann Mórt és Hajgató Sándort. 7 A tanítóestületnek természetesen aktív tagjai voltak az óvónők is és az egyleti üléseken is gyakran kaptak szót. 1882-ben a Kisdednevelők és Gyermekkertésznők Lapja szerkesztőjének felhívását tárgyalta meg a testület, amely a „Mit vár a népiskola az óvodától?" című tétel megvitatását szorgalmazta. E felhívás találkozott a megye, de leginkább Nagykanizsa városának egyre élénkebb óvodai törekvéseivel, mintegy megerősítette azokat. 8 Zala megye tanítótestületei a témát az 1883-as év tavaszi közgyűlésein tűzték napirendre. A tanácskozásokról ezideig két dokumentum került elő, tehát e két tanítótestület fontosságának megfelelően tárgyalta e kérdést. Eszerint a Zalamegyei Általános Tanítói Testület Zalaegerszegi Járásköre 1883. május 15-én, a nagykanizsai járáskör pedig május 31-én foglalkozott ezzel a témával. 9 Ez utóbbi ülésének teljes jegyzőkönyvi dokumentációja előkerült, rendelkezésre áll. A Zalamegyei Általános Tanítói Testület Nagykanizsai Járási Tanítókörének 1883. május 31-én Palinban tartott tavaszi közgyűlése a megye egész óvodai mozgalmát érintő, az óvodai nevelés elkövetkező évekbeni fejlődésére legnagyobb hatást gyakorló esemény volt. A tanítókör az 1882. november 16-i, őszi közgyűlésén ismerte meg a Kisdednevelők és Gyermekkertésznők Lapja szerkesztőjének felhívását. Az ismertetés után megbízták Erdősy Biba Kornélia óvónőt a vitaindító referátum elkészítésével. 10 Ezt követően került sor 1883. május 31-én a téma tárgyalására. Erdősy Biba Kornélia előadásában áttekintette a magyar óvodai nevelés történetét, ismertette jelenlegi (akkori) rendszerét, kiemelten foglalkozott az óvodai nevelés tartalmával, módszereivel. Külön szólt, mai kifejezéssel élve, az iskolaelőkészítésről, az iskolázáshoz szükséges gyermekszemélyiségről, az óvodában szükséges személyiségfejlesztésről. Részletesen szólt a Frőbel-féle ü Zalai Közlöny I. évf. 16. sz. 1874. febr. 22. 2. p. 7 BÁTORFI Lajos: A Nagykanizsai Kisdednevelő Egyesület 1875—1895. (In: Zalavármegyei Évkönyv a Milleneumra. Szerk.: Halis— Hoffmann. Nagykanizsa, 1896.) 258. p. 8 A Zalamegyei Általános Tanítói Testület Nagykanizsai Járási Tanítókörének jegyzőkönyve. 1868-dik évtől kezdve. (A továbbiakban: Tanítótestületi jkv.) 1882. nov. 16. (A tanítótestület eredeti, kézzel írt egybekötött jegyzőkönyveit Beke Ferencné, a nagykanizsai Tanácsköztársaság téri Általános Iskola igazgatója adta át, segítve ezzel a megyebeli neveléstörténeti kutatásokat, ezért ezúton is köszönetet mondok.) <J Zalamegye II. évf. 20. sz. 1883. május 27. 4. p. 10 Nanítótestületi jkv. 1882. nov. 16.
