Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 25. (Zalaegerszeg, 1986)

Balogh Elemér: Az első népképviseleti választások Zala megyében.

Az összeírok az egyes cenzusbeli jogosultságokat gyakran igyekeztek valami módon „közös nevezőre" hozni, hogy így kikerekedjék a törvényi feltétel — de sokszor még ezzel a módszerrel sem sikerült célt érni. Ez történt Homokkomáromban Polák Józseffel is: „elmozdíttatott, mert ingatlan birtokot és annyi tőkét, mennyi 100 pengő forintot kamatozna, ki nem mutatott. Bír azonban 500 pengő forint tőkével és tanulási oklevelekkel a M. Óvári gazdasági tanodábul".

15 Pölöskefőn két jelentkező elől azért zárták el az utat, mert a birtok, melyre hivatkoztak, árváké volt, kiknek ők csak gyámjaik voltak. A birtokviszonyok azidőtájt meglehetősen bonyolultak voltak — Szentmiklóson egy jelentkezőt azért nem vettek fel, mert a birtok még felesége osztályos atyafiaival egyben volt. Az összeírok azt a tényt, hogy valaki rendelkezett-e a szükséges földterülettel, rendszerint az adólajstrom alapján állapították meg, de gyakran megelégedtek az elöljárók tanúságával is, s előfordult az is, hogy a feliratkozni kívánó maga ismerte el birtokképtelenségét. A választások A központi választmány minden választókerületbe egy elnököt és egy jegyzőt, s szükség esetére helyetteseket is választott. A választást az illető kerület főhelyén az előre közhírré tett napon és órában az elnök nyitotta meg. Bármely jelenlévő választónak joga volt követségre jelöltet ajánlani. Ha ilyenből csak egy akadt, vagy több ugyan, de közülük egyiknek megválasztását közakarattal óhajtották, úgy az megválasztottnak volt tekintendő. Ha azonban már tízen szavazni kívántak, annak elrendelése nem volt mellőzhető. Ha szavazásra került sor, minden követjelölt mellé két-két „bizalmi férfiút" neveztek, s ők, valamint az elnök és a jegyző képezték a szavazatszedő bizottmányt. A szavazás nyilvános volt és személyes jelentkezés útján kellett feliratkozni a szavazási jegyzőkönyvbe — győztes az egyszerű szótöbbséget megszerző jelölt lett. A szavazatszedő küldöttség a választás lefolyásáról szabályos jegyzőkönyvet vezetett három példányban, melyeket az elnök, a jegyző és a bizalmiak írtak alá. Egyik példányt a megválasztott képviselő kapta, a többi pedig az összeírási ívek példáját követte. A választás vezetésére kiküldött elnök azon kerületben nem volt követté választható. Zala megyében a választásokra 1848-ban június 15-én került sor. A tapolcai kerületben Malatinszky Ferenc elnök megnyitó szavai után mindjárt három követjelölt támadt, de Saáry Gergely hamar visszalépett. Báró Putheány József és Morocza Dániel közt csak a szavazás dönthetett. A választás azonban a jegyzőkönyv tanúsága szerint nem folytatódott minden zökkenő nélkül. „Kevéssel az elindulás után a választók közt lárma történvén, a választmány a zavar megtudása végett a hely színére visszatért, hol is a választók közt civakodást látott, őket rendre s a szavazás helyére menésre felszólította, melyre a Morocza Dánielt választandók a másik fél által magukat megtámadottaknak panaszolván, kijelentették, hogy ezúttal a követválasztásba beszólni nem kívánnak. Melyre a másik fél a viszont megtámadást ál^ZmL. közp. vál. jkv. 1848. június 12. -